K-Monitor Adatbázis

Különös fordulatot vett a Városháza-gate-ként elhíresült ügy, amelyben a rendőrség is nyomoz. Az egyik gyanúsított vallomása szerint az egyik tanú, akiről kiderült, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ismerőse, arra akarta rávenni őt, hogy tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrusra, noha nem is ismeri őket személyesen. A gyanúsított állítását egy másik tanú is megerősítette, aki szintén ott volt a találkozón.

A Kapcsolat.hu-t még 2006-ban hozták létre az akkoriban Gyurcsány Ferenc által vezetett szocialisták a hálózatépítésük eszközeként. Az MSZP-s Táncsics Mihály Alapítvány által tulajdonolt internetes portál mögött üzemeltetőként egy hasonló nevű cég is működni kezdett. Nemrég kiderült: a cég a választás idején egyaránt kapott pártmegbízást, és elgurultak hozzá a dollárbaloldal kampányához külföldről érkező pénzek is.

A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.

A Magyarországra érkező külföldi támogatások összege meghaladta a 4 milliárd forintot – derül ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikált jelentésből, melyet a Nemzeti Információs Központ (NIK) készített el.

A nemzetbiztonsági bizottság csütörtök délelőtti zárt ülésén ismét napirendre került az ellenzék kampányfinanszírozási ügye. Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma több mint 1,8 milliárd forintot kapott egy amerikai szervezettől a választási kampányban. A titkosszolgálatok azt vizsgálják, hogy honnan van a pénz, és nemzetbiztonságilag kockázatot jelent-e az országnak.

A rendelkezésre álló adatok szerint semmit olyat nem követett el a Márki-Zay mozgalmát támogató amerikai szervezet, ami akár az amerikai, akár a magyar törvényekkel ellentétes lenne. Az Action for Democracy ennek ellenére folyamatosan egymásnak ellentmondó közleményeket ad ki, szükségtelen vállalásokat tesz, vezetőjük pedig olyanokat ígér, amiket később nem teljesít.

Felfüggesztette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Erőszakos Bűncselekmények elleni osztálya azt az eljárást, amelyet Bajnai Gordon feljelentése nyomán indított, az erről szóló határozatot Bajnai Gordon tette közzé a Facebookon. A volt miniszterelnök azt írta a bejegyzésben, hogy a rendőrségi határozat tisztázza, bűncselekményt követtek el vele szemben.

Az információs hatóság jelenleg is vizsgálja azt a DatAdat-ügyet, amikor a választási kampány hajrájában sokan névre szóló üzeneteket kaptak anélkül, hogy megadták volna a személyes adataikat. A rendszerváltás óta példa nélküli adatbotrány szálai a Bajnai Gordon volt kormányfőhöz kötődő céghez vezetnek.