K-Monitor Adatbázis

A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.

Nyolc éve próbálom megtudni, tényleg az állam segítette-e ki titokban az Orbán Viktor szívének – akkor még – kedves FHB Bankot 2012-ben. Szívattak, hátráltattak, ahogy csak tudtak, de most kiderült, hogy végig nekem volt igazam. Számít? Dehogy számít.

Nagyon bízik saját jövőbeli teljesítményében a kormányfő kedvére épülő bankcsoport vezérkara, az unortodox építkezés árát azonban végső soron az állampolgárok fizethetik meg.

A fejlesztési miniszter decemberben még állította, hogy egyáltalán nem ért a pénzintézetekhez, és a lehető legjobb döntés, hogy elkerült tőle a Magyar Fejlesztési Bank. Most mégis ismét az ő felügyelete alatt van az MFB, a Budapest Bank. Sőt, a kormányfő rátestálta a takarékszövetkezeti integráció továbbfejlesztését és az agrár- és zöldbank koncepciójának kialakítását is.

A Magyar Nemzet megbízható forrásból származó információi szerint a Spéder Zoltán érdekeltségeiben tartott házkutatások során vezető fideszes politikusokkal folytatott beszélgetésekről készült hangfelvételeket is lefoglalt a rendőrség.

Sajtótájékoztatót tartott Demján Sándor, a takarékszövetkezetek egy kisebb részét képviselő OTSZ vezetője – maga egyébként gyorsan tisztázta, hogy immár semmilyen anyagi érdekeltsége nincsen a takarékszövetkezeti szektorban, csak "segít, ahol tud".

Spéder az FHB élén az elmúlt években a kormány és személyesen Orbán Viktor teljes támogatásával vezényelte a takarékintegrációt, és a posta meg az FHB közeledését. A Takarékbank, a takarékintegrációt irányító SZHISZ és a Magyar Posta vezető posztjaira Spéder korábbi FHB-s munkatársai kerültek, majd egyre jobban összefonódott a három szervezet, az FHB-csoport cégei pedig több ponton is meglékelték a rendszert és pénzt szivattyúztak ki belőle.

Alig pár hete, az FHB Jelzálogbank és a vele egy felügyelet alá vont leányvállalata az FHB Kereskedelmi Bank csatlakozott a Szövetkezeti Hitelintézetek Szervezetéhez (SZHISZ). A furcsa frigy a takarékszövetkezeti szektor integrátora, és a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában jegyzett nyílt részvénytársasága között jött létre. Az FHB most jobb helyzetbe került, hiszen maga mögött tudhatja azt az államtól származó 136 milliárd forintot, amelyet eredetileg a takarékszövetkezetek likviditási helyzetének helyreállítására szántak. Az FHB ezzel privilegizált helyzetbe került szektortársaival szemben.

A Takarékbank eladása, illetve a takarékszövetkezetek integrációja rendkívül sokrétű, összetett történet. Látszólag. A bonyolult jogszabályi, tulajdonosi és szervezeti manővereknek azonban van egy egyszerű és kézenfekvő olvasata: az egyik magyar oligarcha az állam segítségével dominanciára tör egy másik oligarcha felségterületén. A szükség esetén a törvényhozást is eszközként használó eposzi küzdelembe azonban váratlanul beleszólt egy szereplő, akivel a felek láthatóan nem igazán számoltak.

Az egyetlen ajánlattevőé lehet március végére a Takarékbank többségi állami részvénypakettje, pedig esélyes, hogy a pályáztatás törvénysértő. Nagyon sok jel mutat arra, hogy a kormány előbb állami befolyás alá vonta a Takarékbankot és a takarékszövetkezeteket, majd helyzetbe hozott egy kiszemelt vállalkozást, ami az FHB érdekeltségébe került az ajánlattételi határidő előtt. Vojnits Tamás kormánybiztos, Takarékbank-elnök végül az eladói és a vevői oldalon is megjelent.