language

Kulcsszavak:

sikkasztás highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1656]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

A rendőrség sikkasztás és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette az Audi-szakszervezet két vezetőjét

Az Átlátszó már idén júniusban megírta, hogy az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyi beszámolói miatt közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a Győr-Moson Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Arról is írtunk, hogy a beszámolók nincsenek könyvvizsgálattal alátámasztva, holott ezt a törvény előírja. Riportunk októberi folytatásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is megerősítette ezt a tényt. Valamint kiderült az is, hogy a szakszervezet bizalmi testületének több tagja már tavaly a kamarához fordult az ügyben.

Most 42 milliós sikkasztás miatt emeltek vádat Siklósnagyfalu volt polgármestere ellen

„Az egyik helyi rendőrtiszt igazi csínytevőnek, »minden hájjal megkent ügyeskedőnek« nevezte” – írta a Magyar Narancs még 2006 őszén Kosztics Józsefről, Siklósnagyfalu akkori polgármesteréről. Koszticsot akkor épp körözte a rendőrség, később le is kellett mondania a polgármesterségről, mert nem kezdte meg a 14 hónapos, lopásért és okirat-hamisításért kapott büntetését.

Lelépett a fideszes polgármester fiának cége, az építkezések leálltak, eljárás indult

Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a Komárom-Esztergom megyei Császár község önkormányzata a településen zajló bölcsődeépítés kapcsán, ahol a Buda Híd Kft. volt a kivitelező. A cég, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia, az önkormányzatok beszámolói szerint egymás után tűnt el a településekről, ahol közpénzes beruházásokért felelt. Az anyagi kár mellett a szellemi is jelentős: Császáron például szétszéledt a bölcsődei szakembergárda, a gyerekek és szülők pedig hiába várták a létesítmény megnyitását. Érden most próbálják visszaszerezni a Présház építési területét.

Korrupció az egészségügyben II.: Hálapénz, kétes covid-beszerzések, manipulált pályázatok

Magyarok tízezrei sorakoznak hosszú várólistákon az egészségügyi rendszer elmaradásai miatt. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a COVID-19 járvány idején több százmillió eurót költött orvosi eszközökre, amelyeket végül nem használtak fel, ám a közpénzek kétes üzletemberek zsebében landoltak. Szlovákiában parlamenti képviselőket vádoltak azzal, hogy kenőpénzeket kaptak egészségügyi reformok miatt, és a koronavírus beszerzési cár családja több százezer euróhoz jutott, mivel úgy manipulálta a közbeszerzési pályázatokat, hogy azok bizonyos cégek javát szolgálják. Romániai oknyomozó riporterek több idősek otthonában lepleztek le az idősekkel szembeni nem megfelelő bánásmódot, és azt, hogy a romániai kórházak közel fele tűzveszélyes a régi elektromos vezetékek miatt. Bulgáriában pedig az egészségbiztosítási pénzeket egy hamis kórházi kezelés segítségével nyúlták le.

Másodjára is lesöpörte a rendőrség az asztalról az érdi csatorna-projektre beszedett lakossági pénzek ügyét

Megszüntette a rendőrség a 34 milliárdos érdi csatorna-projekt ügyében sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást. Már másodszor söpri le az asztalról a legalább 25 civil által tett feljelentéseket a nyomozóhatóság. A civilek azt a pénzt szeretnék visszaszerezni, amit arra a csatornázásra fizettek be, amit végül állami és uniós támogatásból valósítottak meg. A lakosok ismét panaszt nyújtottak be, a büntetőeljárás sorsáról az ügyészség dönt.

Bő fél év alatt alig haladt a nyomozás, amiben egy tankerületi vezető is érintett lehet

Nem sokat haladt előre az eljárás, legalábbis ez derül ki a hatóságok tájékoztatásából, gyanúsítotti kihallgatás például nem történt. Közben a lemondott váci tankerületi vezető elérhetetlenné vált, és a Klebelsberg Központ sem tisztázta a helyzetet, hogy a távozó igazgató és a nyomozás között van-e kapcsolat.

Út a pusztulásba: rablóprivatizálták és hagyták elrohadni az egykor világhírű magyar fürdőt Romániában

Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált. Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék – ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. A RISE Project és az Átlátszó közös cikke a Journalismfund Europe támogatásával készült.
Találatok: [1656]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>