language

Kulcsszavak:

befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [44]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>

Felmentették Hiszékeny Dezsőt a vesztegetés vádja alól

Felmentette Hiszékeny Dezső szocialista politikust a vesztegetés vádja alól - bizonyítottság hiányában - a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. Sz. Sándor másodrendű vádlott befolyással üzérkedés miatt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetést és egymillió forintos pénzbüntetést kapott. HIRDETÉS A vád szerint Hiszékeny Dezső - aki 2014 óta szocialista országgyűlési képviselő - 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja. Hiszékeny Dezső egy korábbi tárgyaláson Koncz György / Népszabadság Az ügyész perbeszédében két hete többéves börtönbüntetést kért a szocialista politikusra, a védelem viszont bűncselekmény hiányában felmentést indítványozott. HIRDETÉS OLVASÓLISTA VÉLEMÉNY Szebenics és a szennyes VÉLEMÉNY Buktatás VÉLEMÉNY Jószolgák kerestetnek! VÉLEMÉNY Koldus? Szegény? VÉLEMÉNY Számtanból egyes További cikkek Előfizetne a Népszabadságra? Érdekel Hiszékeny Dezső mindvégig tagadta bűnösségét, maga kérte mentelmi joga felfüggesztését a parlamenttől 2014-ben, és az ellene folyó eljárást törvénytelennek, koncepciósnak nevezte. Csütörtökön az ítélet háromórás szóbeli indoklásakor a bíró elmondta: az eljárás adatai szerint Hiszékeny Dezső soha nem mondta, hogy pénzt kér. Az ügyészség szerint a vádat főként az bizonyítja, hogy az elsőrendű vádlott a fedett nyomozóval folytatott egyik beszélgetésen bólogatott, amikor a kenőpénzt a másik szóbahozta, egy másik beszélgetés közben pedig öt ujját felmutatta, ami az ügyészség szerint ötmilliós kenőpénzt jelentett. A bíró azt mondta: szóbeli vagy írásos bizonyíték hiányában ráutaló magatartás is bizonyíthatja a korrupciós cselekményt, ha az egyértelmű, kétségbevonhatatlan. Ebben az ügyben azonban nem erről volt. A vádlott a bólogatásról korábban azt mondta, hogy az önkéntelen, reflexszerű mozdulat volt, csak nyugtázta az elhangzottakat, jelezte, érti, miről van szó; az öt ujját pedig biztos nem mutathatta fel, mert kisujját egy sérülés miatt nem is tudja kinyújtani. HIRDETÉS A bíró ismertette, hogy az egyik lehallgatási anyag - akkor, amikor a fedett nyomozó jelentése szerint az öt ujjat felmutatta a vádlott - az ügyészség korábbi tájékoztatásával ellentétben nem tizennégy másodperces csendet rögzített, hanem a vád tárgyától független beszélgetést. Ezt a tárgyaláson az ügyészség is elismerte. Azzal az ügyészségi felvetéssel kapcsolatban, hogy a vádlott miért nem utasította vissza a kenőpénzt, amikor szóba került, a bíró emlékeztetett arra, hogy az "öt gurigát", "öt gombócot", azaz az ötmilliós kenőpénzt mindig a fedett nyomozó hozta szóba, Hiszékeny Dezső pedig az egyik beszélgetésen kilencszer hárította el a felvetést például úgy, hogy "ez elég durva", "nincs ilyen", "soha semmit ne adjon", "ez egy irreális történet". A bíróság szerint tehát korántsem olyan egyértelmű a lehallgatási anyagok értelmezése, mint ahogyan az ügyészség beállította, és emlékeztetett arra is, hogy az ügyben sokat beszéltek ugyan a pénzről, de pénzmozgás soha nem történt. A bíró felidézte, hogy Hiszékeny Dezső szerint a vádiratból kimaradt a történet első fele. Erről korábban annyit mondott, hogy tudomása szerint egy fővárosi testvérpár egyik tagja magas beosztású rendőr, a másik viszont bűnöző, a Nemzeti Védelmi Szolgálat pedig előbbi esetleges zsarolhatósága miatt kezdett vizsgálódni, és mindez összefügghet ezzel a büntetőeljárással. Elmondta azt is, hogy állítását nem tudja bizonyítani, mert az ezzel kapcsolatos dokumentumokat évtizedekre titkosították. A bíró kiemelte, hogy az elsőrendű vádlott következetes és logikus, észérvekkel alátámasztott védekezést adott elő a tárgyalásokon. A bíró hangsúlyozta azt is, hogy szigorúan a vádirat keretei között kell maradnia, ezért nem dönthet azokról a vádlotti felvetésekről, amelyek szerint politikai indíttatású koncepciós eljárás folyik ellene. HIRDETÉS A másodrendű vádlottat az ügyészség az egyik vádpontban Hiszékeny Dezső bűnsegédjeként vádolta meg, egy másikban pedig - a politikustól függetlenül - befolyással üzérkedéssel. A bíróság őt a bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt emelt vád alól felmentette, és mindkét vádpontban befolyással üzérkedés miatt mondta ki bűnösségét. A bíró elmondta, hogy a másodrendű vádlott az eljárás elején tagadta bűnösségét, és bár később a terhelő bizonyítékokkal összhangban részleges beismerő vallomást tett, Hiszékeny Dezsőre még akkor sem mondott terhelőt. A bíró szerint elképzelhető, a két vádlott között olyan megállapodás volt, hogy lelepleződés esetén a másodrendű vádlott mindent magára vállal, erre utaló adat azonban nem került elő, ezt semmi nem bizonyítja. A bíró megjegyezte, hogy a fedett nyomozó bevonása nem kifogásolható, de nem származtak olyan bizonyítékok belőle, amelyek alapján az elsőrendű vádlott bűnössége ítéleti bizonyossággal megállapítható volna. A két vádlott és a védők tudomásul vették az elsőfokú döntést, az ügyész azonban Hiszékeny Dezső esetében bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása, a másodrendű vádlottnál súlyosítás érdekében fellebbezett. Hiszékeny Dezső az ítélethirdetés után újságírók előtt egyebek mellett arról beszélt, hogy a hatóságok fél éven át hallgatták le a mobilját és az irodáját, mégsem tudtak többet a bíróság elé hozni, mint a fedett nyomozó jelentéseiben szereplő bólogatást és mutogatást. MSZP BÍRÓSÁG VESZTEGETÉS MEGOSZTOMTWITTERKINYOMTATOM

Áfacsökkentés kétmilliárdért – Így került képbe a Századvég-alapító

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy budapesti férfi ellen, aki azt ígérte az étolajat forgalmazó amerikai cég, a Bunge lobbistájának: kétmilliárd forintért elintézi, hogy termékeiket 27 helyett csak öt százalék forgalmi adó terhelje. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató vezetőjének közbenjárását ígérte, de az ügyészség szerint alaptalanul.

Három év börtönre ítélték Kiss Ernőt

Nem jogerősen három év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék Kiss Ernőt, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatóját. Három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, emellett 600 ezer forint pénzbüntetésre is ítélte, és 120 ezer euró erejéig vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben.

Nagyon fura trafikmutyit göngyölítettek fel Szombathelyen

A szombathelyi Fidesz környékén is megfordult üzletembereket gyanúsít az ügyészség azzal, hogy a 2013-as trafiktender idején megpróbálták befolyásolni a pályázat eredményét. Úgy tudjuk, ebben az ügyben pénz nem cserélt gazdát és a pályázat kiírói és elbírálói sincsenek a gyanúsítottak között.

Csak elterelés az egész Kiss-ügy?

Az idézett tanúk nem mentek el pénteken a vesztegetéssel vádolt Kiss Ernő dandártábornok tárgyalására, ahol a bíró felolvasott egy titkosítás alól feloldott iratot, amely szerint az ügy kezdetén felvetődött: Kocsis István az illegális bevételeinek eltüntetését akarta leplezni az eljárással.

Négy év börtönt kapott a volt egri főrendőr

A Debreceni Ítélőtábla jócskán enyhítette a korrupcióba keveredett, volt egri főrendőrök elsőfokú ítéletét, de S. Csaba egykori rendőr alezredes, bűnügyi igazgató így is rács mögé kerül négy évre. Sz. János egri ügyvéd, volt rendőrtiszt megúszta felfüggesztettel.

Börtön fenyegeti a volt főrendőröket

– Erre az ügyre ráment mindenem, amiért eddig éltem. Lehet, hogy hibáztam, de nem követtem el a bűncselekményt, amivel vádolnak. Alávetem magamat az ítélőtábla ítéletének – ezt mondta az utolsó szó jogán S. Csaba volt rendőr alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság egykori bűnügyi igazgatója és osztályvezetője ma a Debreceni Ítélőtábla előtt.

Kiss Ernő-per: kenőpénz vagy munkadíj?

Szerdán a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött Kiss Ernő dandártábornok, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatójának a pere. A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolja Kisst.

Újratárgyalják a hét év börtönre ítélt bírónő ügyét

A kötelességszegéssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolt, első fokon hét év börtönre ítélt K-né J. J. bírónő és társa ügyében a Debreceni Ítélőtábla tegnap hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, s új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Törvényszéket.
Találatok: [44]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>