K-Monitor Adatbázis

„Leleményes nép a magyar” – tartja a mondás, még akkor is, ha ez gyakran a kiskapuk megtalálásában és kihasználásában merül ki. Úgy tűnik, most épp a mikro-, kis- és középvállalkozásokat ösztönző, uniós forrásból biztosított támogatás lett az áldozat. A hírhedtté vált zsadányi bicikliút befejezésére ugyanis összesen több mint 30 ajánlattevő jelentkezett be, köztük sok olyan vállalkozó is – például állattenyésztő, adószakértő vagy informatikus –, akik vélhetően csak a kkv-nak járó uniós támogatást szerették volna lehívni. Ez sikerült is nekik: 29-en megkapták az igényelt 600 ezer forintot. Így a kerékpárút összesen 32 millió forintjába került az EU-nak, miután az építkezés 15 milliót, a támogatások viszont 17,4 millió forintot emésztettek fel.

Jakab Péter képviselő próbált bejutni a hányatott sorsú, 116 milliós uniós támogatásból készült turisztikai attrakcióba, de a polgármester lehülyegyerekezte. Nem is ezt vette zokon a képviselő, hanem azt, hogy csak előzetes egyeztetés után látogatható a kunyhó. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a kérdését és a NAV-hoz továbbította.

A szintén uniós támogatás segítségével épített vízágyas tehénistállók után most újabb fejlesztés lesz Mezőhegyesen. A tangazdaságban ezúttal a vetőmagüzemet bővítik egy mezőgazdasági terménytisztítóval és -szárítóval 2 milliárd forintból. A projekt felét az Európai Unió fizeti. Az uniós támogatást akkor kapta a Ménesbirtok, amikor még állami tulajdonban volt. Később viszont a kormány odaajándékozta a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amit Lázár János építési miniszter vezet.

Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, vagy szakmai bizottság, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”? Mi alapján ítéltek oda Zsadány Községnek 116 millió forintot erre a célra? – kérdezte korábbi cikkeink nyomán Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert. Elképesztő választ kapott.

A „nyitás” után két hónappal, a turisztikai szezon kellős közepén mentünk el a Békés megyei településre, ahol az amatőr helytörténésznek sem nevezhető polgármester szerint egykor Attila király fővárosa volt. E blődli révén közel 120 millió forintból megépült fapalota azonban nem látogatható.

Lázár János szereti a tettek emberének mutatni magát. Ezt tette közvetlenül első politikai bukása után 2018 októberében, amikor vidéki száműzetése részeként a Békés megyei Mezőhegyesre érkezett, ahol a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa lett. Első munkanapján hitvallásszerűen úgy fogalmazott: „Szeretném megmutatni, hogy nemcsak beszélni tudok az ország ügyeiről, nemcsak beszélni tudok kormányinfókon a kormányzat működéséről, hanem amiről beszélek az országgal kapcsolatban, azt meg is tudom valósítani. Jó kihívásnak is tartom ezt a lehetőséget, hogy bebizonyítsam, nemcsak beszélni, de cselekedni is tudni kell. Szeretnék ennek a vállalatnak jó tulajdonosa lenni.”

Miközben rengeteg beruházást elhalasztott a kormány, a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak ajándékozott tangazdaság tovább fejlődik. Most épp két új istállót építenek vemhes tehenek és növendék állatok részére nettó 3,3 milliárd forintért. Lesz napelem-rendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. A beruházás 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el.

A költségvetési csalással vádolt Simonka György volt kormánypárti országgyűlési képviselőhöz köthető szafariparkba kaptak ajándékjegyet a Békés megyei tankerületi központ tanárai. A belépő a pusztaottlakai önkormányzat ajándéka volt, ahol éppen Simonka György az alpolgármester. A momentumos Sebők Éva szerint furcsa, hogy egy 300 fős település körülbelül 40 millió forintot költ a megyei pedagógusokra.

Valaki kitalálta, hogy az egyik legelmaradottabb kistérségnek, a mezőkovácsházinak a biciklis turizmus a nagy esélye. Kilenc települést vontak be a projektbe, amelyből mára többen kiléptek. A 300 fős zsákfaluban, Pusztaottlakán találtuk meg a túraközpontot. Zárt ajtókkal, használaton kívül.

A megyei közgyűlés a Simonka-per miatt tett ki egy, a politikushoz köthető szervezetet egy uniós projektből, ezzel viszont borult minden.