K-Monitor Adatbázis

Bő egy év alatt a kormány 150 milliárd forinttal támogatta a nagy cégeket. Három Vas megyei is van közöttük.

A kormány honlapjára kedd este felkerült egy közlemény, amelyben azt írják, tőlük szivárgott ki a Makronóm Intézethez napokkal korábban a KSH-adat, "nyilvánvaló tévedésből".

Az eddigi 22 400 forint helyett szeptembertől bruttó 100 ezer forint jár az érintetteknek.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítana 13 beruházást a kormány. Egyszerűsítenék az ezekkel összefüggő hatósági ügyeket és főispánokat is ráállítanának a projektekre. A deklarált cél a beruházások gyorsítása, az energiaimport-függőség csökkentése és az adóbevételek növelése.

A kormányközeli Nézőpont Csoport Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló Observer Budapest Médiafigyelő Kft. nyerte a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik legfrissebb tenderét. A kft.-t 2018-ban vásárolták fel, azóta a bevételei drasztikusan megugrottak. A mostani szerződés 1,4 milliárd forintról szól.* Alvállalkozóként a kormányzati megmondóember Mráz Ágoston Sámuel tulajdonában álló Ceper Central European Perspectives Zrt.-t vonják be.

Jól hangzik, de az állam csak egyik zsebéből a másikba teszi azt a pénzt, amire a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal büntetheti a kormányzati szerveket, ha megsértik a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének kötelezettségét. A bírság akár százmillió forint is lehet.

A kormány besegített abba, hogy a Fidesz felhasználja a választók személyes adatait az idei magyarországi választási kampányban — állítja a Human Rights Watch ma publikált jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a visszaélések a kormánypárt javára befolyásolták a versenyfeltételeket. A jelentés megállapítja, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése sem volt átlátható, de hozzáteszi, hogy ezeknek a pártoknak az adatkezelési hiányosságai nem eredményezték a választási folyamat igazságtalanságát.

A döntés „ellentétes a kormány eddigi törekvéseivel, a napelemes rendszerek elterjedésének ösztönzésével”, és a kormány a fejlődés ellen lép fel.

Tavaly szeptember 27-én jelentette be a magyar kormány, hogy aláírták a Gazprommal az újabb hosszútávú gázvásárlási szerződést, ami 15 évre szól. Idén nyáron plusz 700 millió köbméter gáz beszerzéséről állapodtak meg az orosz állami céggel. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit fizet a magyar állam az orosz földgázért, csak azt mondogatták, hogy olcsó, pedig egyáltalán nem az. Közadatigénylésben kértük ki az elmúlt másfél évben kötött gázvásárlási szerződéseket, de ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adták ki őket, ezért a bíróságra megyünk értük.

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.