Polt Péter elismerte, hogy nyomozás indult a csokonyavisontai gyógyfürdő eladásának ügyében. A meglehetősen rossz állapotú fürdő tavaly háromszor is gazdát cserélt. Lapunk elsőként világított rá decemberben, hogy végül egy győri fideszes képviselő, Hajtó Péter édesanyjának cége szerezte meg a létesítményt. Idén január 5. óta Hajtó Péter is tulajdonos lett a vállalkozásban édesanyja mellett.
Dézsi Csaba Andrásnak, Győr fideszes polgármesterének szívügye a 600 milliárd forintra saccolt kulturális negyed felépítése a városban. A kormány azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre kihátrált a projekt mögül, ami annyira grandiózus, hogy „még Budapestnek is sok lenne”. Regisztráltunk az éves közmeghallgatásra, hogy végre választ kapjunk arra a kérdésre, hogy Dézsi továbbra is kitart-e a projekt mellett. Mindeközben kiderítettük, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő város az elmúlt években 90 milliót költött a kulturális negyed előkészítésére. A régi színház felújítása és az új mélygarázs együttesen 40 milliárdra becsült építése pedig épp amiatt maradt el, mert a Borkai Zsolt helyébe lépő új polgármester a kulturális negyedben képzelte el az új színházat.
Új szereplő, a HAFE-Hungary Kft. lépett fel, mint a válságból válságba bukdácsoló somogyi gyógyfürdő megmentője. A sajtótájékoztatón egy győri fideszes önkormányzati képviselő, Hajtó Péter a kft. „képviselőjeként” mutatkozott be. A cégadatbázis szerint a fürdőt az édesanyja cége vette meg. A vevő mögötti céghálóban további érdekességekre bukkantunk, ugyanis ott az év elején, hatósági eszközökkel kitessékelt tulajdonos, Kuti Balázs tűnik fel. A sok adásvételnek hála a fürdő legutóbbi vételára nem ismert. A fideszes képviselő rokona minden bizonnyal bízik a kapcsolataiban, a felújításhoz támogatásokat terveznek igénybe venni.
Közel félmilliárd forintot biztosított a Belügyminisztérium egy közfoglalkoztatási mintaprogramra, amelynek során 2019-ben vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült a Baranya megyei Drávacsehiben és Szaporcán. A projekt kezdetben sikeresnek tűnt, azonban a létesítmények ma már üresen állnak, a dolgozókat elbocsátották, a termelés jó ideje megszűnt. Drávacsehi önkormányzata a volt ügyvezető felelősségét firtatja, a helyiek a minőség romlásával magyarázzák a sikertörténet végét.
Tovább növekedtek a gödi iparterület fejlesztési költségei. A kormány közel húszmilliárd forint plusz pénzt biztosít az akkumulátorgyár áramellátására, ami így mintegy 50 milliárdba fog kerülni. Szintén emelik az iparosítás miatti közútfejlesztés összegét: egy októberi rendelet erre 2,8 milliárd forint többletforrást biztosít. Az összköltségek az eredetinek több mint a duplájára nőttek: az akkumulátorgyár közmű- és útfejlesztéseinek összege 92 milliárd forintnál tart.
Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáfolták a vélekedést.
Feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket. A kft. állítja, csak azokkal szemben tartotta vissza a pénzt, akik nem megfelelően teljesítették vagy el sem végezték a munkát. A tatabányai beruházást megrendelő Székesfehérvári Egyházmegye mossa kezeit, és kimaradna a vitából. Mindeközben Pécsett szerződést bontottak az Octopus Investtel egy másik építkezés kapcsán, a korábbi tulajdonosok pedig az elmúlt hetekben megszabadultak a cégtől. Mindkét projekt közbeszerzési eljárásánál látni lehetett, hogy kockázatos megkötni a szerződéseket, a megbízók mégis a kevésbé jó referenciával bíró cégek mellett döntöttek.
Hátrányos helyzetűek felzárkóztatására nyert 75 millió forintot Kalocsa Város Önkormányzatának Szociális Központja. A programra kapott pénz kifizetése az Átlátszónak küldött iratok szerint 2021 márciusában megkezdődött, a koordinátor önkormányzati dolgozók és a vezető kapott fizetést. A célcsoport – vagyis a romák, nehéz helyzetben élők – egy gyors közbeszerzés után idén nyáron örülhettek egy kicsit.
15 mobilvécére írt ki közbeszerzést 2021-ben a rendőrség. Most megtudtuk, hogy a 3 évre szóló 200 milliós keretszerződésből 15 hónap alatt 30,7 millió forintot költöttek. Ez napi 69 ezer forintnak felel meg, és vécénként 4600 forintot jelent. A határon szolgáló Csongrád-Csanád megyei rendőröknek a CBA szállítja a hidegélelmet, idén augusztusban 11 959 csomagot, átlagosan 3039 forintért.
Újabb döntést hozott a katasztrófavédelmi hatóság a Gödön folyamatosan bővülő akkumulátorgyár ügyében. Ám annak tartalmáról hiába kérdezte Balogh Csaba polgármester a hatóságot, nem kapott választ, és az ügyféli jogállásra való kérelmét is elutasították. A hatóság szerint ugyanis, mivel a gödi különleges gazdasági övezet Pest megye fennhatósága alá tartozik, a helyi önkormányzatnak nincs köze az eljáráshoz. A polgármester, aki a katasztrófavédelmi törvény szerint a város védelméért felel, a bírósághoz fordult az ügyben. Eközben hétvégén a gödi gyárban tűzeset történt, amiről rövid közleményt adott ki a katasztrófavédelem, és a polgármester is posztolt róla. A Samsung SDI képviselője és a gödi önkormányzat LMP-politikusa szerint viszont „rosszul” történt a tájékoztatás, és nem is volt tűz a gyárban.
