Akták: |
|
Kulcsszavak: |
Találatok: [7] Oldalak: 1
Nem tudják befejezni a kínaiak a Budapest–Belgrád építését, és ez még súlyos tízmilliárdokba kerülhet nekünk
A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal.
Megszavazták a törvényt, 10 évre titkosak a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projekt egyes adatai
A Fidesz és a KDNP képviselőinek szavazatával, kétharmados többséggel elfogadta a parlament Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez lényegében a vasútfejlesztésről Magyarország és Kína között megkötött nemzetközi egyezményt emelte a magyar jogba.
Viszonzatlan szerelem – semmi nem valósult meg az Orbánnak ígért kínai óriásprojektekből
Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.
130 év alatt térülhet meg a méregdrága kínai vasút
Varga Mihály szerint Magyarországnak azért éri meg a Budapest és Belgrád közti, 750 milliárd forintos vasúti beruházás, mert ennek köszönhetően mi lehetünk a kínaiak európai vámközpontja. A vámbevételek pedig jelentősen megdobhatják a magyar költségvetést. Megnéztük, hogy az elérhető adatok alapján mennyi pluszpénzre számíthatunk a kínai vámból. Nem valami sokra.
Miért kell nekünk a méregdrága kínai vasút?
Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat.
Újabb korrupciógyanú miatt vizsgálódik az EU
A Fidesz-KDNP kormány tíz évre titkosította a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai fejlesztésű projekt dokumentumait, ám lehet, hogy hiába a leplezési kísérlet. A Magyar Nemzet információi szerint ugyanis májusban az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárás előkészületeit korrupciógyanú miatt. Az 550 milliárd forintosra becsült beruházás megtérülése szakértők szerint erősen vitatható, ráadásul gondok lehetnek a finanszírozási modellel is.
Csinos kis összegbe kerül a Budapest-Belgrád vasútvonal
A Budapest és Belgrád közötti 374 kilométeres vasúti pályából egy 40 kilométeres szerb szakaszt már modernizáltak, így 334 kilométer hosszan kell a vasútvonalat kétvágányúvá tenni, villamosítani és alkalmassá tenni a magas végsebességű közlekedésre.
A Magyar Fejlesztési Bank vezeti a pénzügyi tárgyalásokat, amelyek során a legfontosabb feladat a kivitelezésben való kínai részvétel arányának és a finanszírozási feltételeknek az összehangolása. Az előzetes becslések szerint a beruházás költsége 2,89 milliárd dollár lesz - közölte Szijjártó Péter.
Találatok: [7] Oldalak: 1