language

Akták:

Belgrád-Budapest vasútvonal highlight_off

Lapok:

Belgrád-Budapest vasútvonal

Belgrád-Budapest vasútvonal

A Budapest–Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, így nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna. Az azonban ismert, hogy a kabinet már 750 milliárd forintos költségvetéssel számol, a fejlesztést 85 százalékban kínai hitelből fedezné az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kétséges a projekt hosszú távú megtérülése is.



A várt hasznok fényében elég kockázatos beruházásnak tűnik a kifejezetten áruszállítási célú vasúti beruházás. A Görögországtól Magyarországig vezető kereskedelmi út jó részét teljes bizonytalanság övezi. A kínai áruk - ahogy eddig is - sokféle úton jutnak el Európába, vélhetően nem lesz egyetlen domináns útvonal ezentúl sem. A Varga Mihály által említett 9 milliárd forintnyi vámbevétel (ami az első három negyedévben keletkezett a költségvetésben a teljes import után) alapján nem tűnik akkora potenciálnak a vámkezelési biznisz, ami 1000 milliárd forintos beruházásért kiált. Az sem világos, hogy egy az országon csak átutazó, itt vámkezelt termék 1 forintnyi vámbevétele után hogyan lesz még további 33 forint hazai adóbevétel. (Portfolio)


Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 


HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

Még az is titkos, miért titkolja a kormány a Budapest–Belgrád vasút hitelszerződéseit

A bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött, több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt.

Megkezdődött a 700 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése

Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban. Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályba lépésével – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a projekt megvalósítását irányító vállalatokkal tartott hétfői ülésen a tárca közlése szerint elmondta: az előkészületek ütemterv szerint haladnak, és a beruházás várhatóan 2025-re elkészülhet.

Az ügyészség elutasította Szél Bernadett a Budaest-Belgrád vasút építése miatt tett feljelentését

A kormány nem vagyonkezelőként jár el, amikor pénzeket csoportosít át a költségvetésben, ezért nem merülhet fel a hűtlen kezelés gyanúja. Az ügyészség indoklása szerint a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett.” Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők.”

Stadion- és vasútépítésre, turizmusra vett el pénzt a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból

161 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésen belül egy határozattal a kormány. A pénz legnagyobb részét, 154 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból veszik el. Az átcsoportosított összeg legnagyobb része, közel 78 milliárd forint a turisztikai fejlesztésre megy el. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megkap 55 milliárdot a kiemelt közúti projektekre, további 13,4 milliárd forintot pedig a vasúthálózat fejlesztésére. Hogy ez a Budapest–Belgrád vonalra megy-e el, vagy más vasúti projekt lesz belőle, azt nem részletezték.

Feljelentést tett a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt Szél Bernadett

A kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a külügyi tárca csak a kínai kormány álláspontjával dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról.

82 milliárdot csoportosított át a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalra

A Gazdaságvédelmi Alapból tették át a pénzt az elsősorban kínai hitelből épülő beruházáshoz. A pénteken este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata arról dönt, hogy a kabinet hozzányúl a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és onnan 82,1 milliárdot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére. Az összeg jelentős része a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi.

Aláírták a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződést

A beruházás most 700 milliárd forintnál tart. Az építkezés iratait tíz évig titkosították. Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád-vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között – mondta Varga Mihály pénteken, miután aláírta a beruházás elindulásához szükséges hitelmegállapodást.

Új fejezethez érkezett a Budapest–Belgrád-vasútvonal, amiben Mészáros Lőrinc is érdekelt

A Pénzügyminisztérium benyújtotta a vasútvonal magyar szakaszának megvalósításához szükséges hitelkérelmet. Magyarország kormánya nevében a Pénzügyminisztérium benyújtotta a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának megvalósítására vonatkozó hitelkérelmet a Kínai Eximbank részére – jelentette be csütörtökön Varga Mihály. Az elbírálást követően kerülhet sor a hitelszerződés aláírására, így a tervezési és engedélyezési munkálatokkal elindulhat a beruházás kivitelezése.
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>