language

Akták:

Belgrád-Budapest vasútvonal highlight_off

Lapok:

MNO (Magyar Nemzet) highlight_off

Belgrád-Budapest vasútvonal

Belgrád-Budapest vasútvonal

A Budapest–Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, így nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna. Az azonban ismert, hogy a kabinet már 750 milliárd forintos költségvetéssel számol, a fejlesztést 85 százalékban kínai hitelből fedezné az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kétséges a projekt hosszú távú megtérülése is.



A várt hasznok fényében elég kockázatos beruházásnak tűnik a kifejezetten áruszállítási célú vasúti beruházás. A Görögországtól Magyarországig vezető kereskedelmi út jó részét teljes bizonytalanság övezi. A kínai áruk - ahogy eddig is - sokféle úton jutnak el Európába, vélhetően nem lesz egyetlen domináns útvonal ezentúl sem. A Varga Mihály által említett 9 milliárd forintnyi vámbevétel (ami az első három negyedévben keletkezett a költségvetésben a teljes import után) alapján nem tűnik akkora potenciálnak a vámkezelési biznisz, ami 1000 milliárd forintos beruházásért kiált. Az sem világos, hogy egy az országon csak átutazó, itt vámkezelt termék 1 forintnyi vámbevétele után hogyan lesz még további 33 forint hazai adóbevétel. (Portfolio)


Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 


MNO (Magyar Nemzet)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum. A lap főszerkesztője: Ballai Attila. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

Maguknak írhatták ki az álomvasút-tendert a kínaiak

A Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztését szolgáló óriási közbeszerzésen elvileg bárki indulhat. Gyakorlatilag azonban nem sík a pálya, a kínai cégeknek kedvez – írja a Fonodo.reblog.hu. Magyar pénzből száz éve nem költöttünk annyit vasútra, mint amennyit a Budapestről Belgrád felé tartó vonalra fogunk. A rekonstrukció 85 százalékban a kínai Eximbank dollárhiteléből készül, amit a hírek szerint húsz év alatt kell visszafizetni.

Kihagynák a magyar cégeket a több száz milliárdos óriásberuházásból

Sem nemzetgazdasági okokkal, sem pedig a mélyépítő iparág esetleges felkészületlenségével nem indokolható, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását kínai kivitelezőkre bízná az állam. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az uniós források bevonásával, több mint 1500 milliárd forintból megvalósuló egyéb vasúti fejlesztéseket is képesek ellátni hazai mélyépítő vállalatok. Rendelkezésre álló kapacitás és szakértelem már csak azért is kell hogy legyen, mivel a beruházások közbeszerzési eljárásainak a közösségi szabályok szerint kell lebonyolódniuk; az egyik fontos feltétel, hogy uniós, vagy az unióban már referenciával rendelkező vállalat, konzorcium végezheti a kivitelezést.
Találatok: [2]  Oldalak:   1