language

Akták:

Belgrád-Budapest vasútvonal highlight_off
Paks II highlight_off

Belgrád-Budapest vasútvonal

Belgrád-Budapest vasútvonal

A Budapest–Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, így nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna. Az azonban ismert, hogy a kabinet már 750 milliárd forintos költségvetéssel számol, a fejlesztést 85 százalékban kínai hitelből fedezné az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kétséges a projekt hosszú távú megtérülése is.



A várt hasznok fényében elég kockázatos beruházásnak tűnik a kifejezetten áruszállítási célú vasúti beruházás. A Görögországtól Magyarországig vezető kereskedelmi út jó részét teljes bizonytalanság övezi. A kínai áruk - ahogy eddig is - sokféle úton jutnak el Európába, vélhetően nem lesz egyetlen domináns útvonal ezentúl sem. A Varga Mihály által említett 9 milliárd forintnyi vámbevétel (ami az első három negyedévben keletkezett a költségvetésben a teljes import után) alapján nem tűnik akkora potenciálnak a vámkezelési biznisz, ami 1000 milliárd forintos beruházásért kiált. Az sem világos, hogy egy az országon csak átutazó, itt vámkezelt termék 1 forintnyi vámbevétele után hogyan lesz még további 33 forint hazai adóbevétel. (Portfolio)


Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 


Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliard eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a Magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak.  2017. február végén az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

 

A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyílvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas
▶︎ Legyél pártolói tagunk: patreon.com/kmonitor

 

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend: