Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Akták:

Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület) highlight_off
Olajügyek highlight_off

Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)

Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)

A főváros VII. kerületének önkormányzata 2003-ban és 2004-ben értékesített tisztázatlan körülmények között nyolc Belső-Erzsébetvárosban található, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant. A botrány akkor robbant ki, mikor egy 2006-os feljelentés nyomán 2008 novemberében őrizetbe vették Nagy György vállalkozót, a 90%-os önkormányzati tulajdonban lévő Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. ügyvezetőjét. Nagy Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással és más bűncselekmények gyanújával helyezte előzetes letartóztatásba. Miután a vállalkozó és a kft. titkárnője – egyben Nagy élettársa–, Szíjjártó Piroska is vallomást tett, a hatóságok feltehetően vádalkunak köszönhetően megszűntették előzetes letartóztatását, és november végén őrizetbe vették Gál Györgyöt.


A gyanú szerint Gál - aki a kerületi SZDSZ-frakcióvezető és az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke volt – hathatós közreműködésével kerültek eladásra az ingatlanok tulajdonjogai olyan módon, hogy azokat jóval a forgalmi ár alatt értékesítették Nagy György érdekeltségébe tartozó cégeknek. Ezek később - offshore cégek közbeiktatásával – jelentős haszonnal adták tovább a tulajdonjogokat a már korábban is érdeklődő külföldi befektetőknek. A gyanú szerint Gál ezért 305 millió forintot kapott vállalkozóktól.
Az értékbecslést a Complán Stúdió Kft. végezte. Az ügy kapcsán őrizetbe vették az ingatlanbecslőt is, akit bűnsegédként elkövetett csalással és magánokirat hamisítással gyanúsítanak.
2008 decemberében letartóztatták Kardos Pétert, a kerület pénzügyi bizottságának SZDSZ-es elnökét is, aki a vád szerint Gálhoz hasonlóan közreműködött abban, hogy az eladásra szánt ingatlanok a megbeszélt cégekhez kerüljenek.
Hunvald György, a kerület szocialista polgármestere 2009 februárjában került előzetes letartóztatásba többek között hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás és többrendbeli csalás vádjával. Az ügyészség azonban Hunvaldot nem csak az ingatlanügy kapcsán gyanúsította: állítólag két éven át főállásban alkalmazta egy barátját, aki azonban vélhetőleg érdemi munkát nem végzett - ezzel az önkormányzatnak többmilliós vagyoni hátrányt okozva.
A volt fideszes önkormányzati képviselő, Czibula Csaba ellen 2008 novemberében adott ki a Fővárosi Bíróság nemzetközi elfogatóparancsot, miután a Fidesz volt VII. kerületi alelnöke az eljárás elől menekülve külföldre távozott. Az ügyészség gyanúja szerint a kerület gazdasági bizottságának tagjaként több millió forintos vesztegetési pénzt fogadott el azért, hogy Gált és az ingatlanok eladását támogassa.
A későbbiek során Gált, Kardost és Hunvaldot is hivatali visszaéléssel gyanúsították meg azzal kapcsolatban, hogy kedvezményes bérlakásokat utaltak ki rokonaiknak és barátaiknak.
A nyomozás jelenlegi állása szerint az ingatlanügynek eddig 21 gyanúsítottja van, akik mintegy 800 millió forintos veszteséget okoztak az önkormányzatnak, és további 1,6 milliárd forinttal tervezték azt megkárosítani.
Az erzsébetvárosihoz hasonló ügyekben folyik nyomozás a VI. kerületben is, ahol több önkormányzati tulajdonú ingatlan áron aluli eladása kapcsán is felmerült hűtlen kezelés gyanúja. Emiatt 2009 januárjában gyanúsítottként idézték be a 2002-2006 közötti ciklus terézvárosi képviselőtestületének MSZP- és SZDSZ-frakcióját. A főleg az Andrássy úton található ingatlanok értékesítésével kapcsolatban gyanúsított a kerület szocialista polgármestere, Verók István is.
Egy Bajcsy-Zsilinszky úton található ingatlan esetében vesztegetés miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség. A 18 millió forintos kenőpénz átvétele miatt az ügyben gyanúsított Kovács Péter, a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója, Halmai Katalin, a vagyonkezelő jogi képviselője, és Juhász Károly vállalkozó.
Kapcsolódó Anyagok:
Feljelentés a Budapest, VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata által jogellenesen
végrehajtott lakóépületek eladása tárgyában
Magyari Péter: Házaló önkormányzatok (Manager Magazin 2006/4)
Sipos Anett: Jó biznisz a házrombolás (HVG, 2006. május 30.)
I.: http://hvg.hu/itthon/20060530video
II.: http://hvg.hu/itthon/20060602video
III.: http://hvg.hu/itthon/20060608rombolas
Csikász Brigitta: Hová  vezetnek az erzsébetvárosi panama szálai? (HVG, 2008. december 9.)
Schmidt Gábor: Panama házról házra az Erzsébetvárosban (Népszabadság, 2008. december 23.)

A főváros VII. kerületének önkormányzata 2003-ban és 2004-ben értékesített tisztázatlan körülmények között nyolc Belső-Erzsébetvárosban található, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant. A botrány akkor robbant ki, mikor egy 2006-os feljelentés nyomán 2008 novemberében őrizetbe vették Nagy György vállalkozót, a 90%-os önkormányzati tulajdonban lévő Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. ügyvezetőjét. Nagy Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással és más bűncselekmények gyanújával helyezte előzetes letartóztatásba. Miután a vállalkozó és a kft. titkárnője – egyben Nagy élettársa –, Szíjjártó Piroska is vallomást tett, a hatóságok feltehetően vádalkunak köszönhetően megszűntették előzetes letartóztatását, és november végén őrizetbe vették Gál Györgyöt.


A gyanú szerint Gál - aki a kerületi SZDSZ-frakcióvezető és az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke volt – hathatós közreműködésével kerültek eladásra az ingatlanok tulajdonjogai olyan módon, hogy azokat jóval a forgalmi ár alatt értékesítették Nagy György érdekeltségébe tartozó cégeknek. Ezek később - offshore cégek közbeiktatásával – jelentős haszonnal adták tovább a tulajdonjogokat a már korábban is érdeklődő külföldi befektetőknek. A gyanú szerint Gál ezért 305 millió forintot kapott vállalkozóktól.


Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas


Az értékbecslést a Complán Stúdió Kft. végezte. Az ügy kapcsán őrizetbe vették az ingatlanbecslőt is, akit bűnsegédként elkövetett csalással és magánokirat hamisítással gyanúsítanak.


2008 decemberében letartóztatták Kardos Pétert, a kerület pénzügyi bizottságának SZDSZ-es elnökét is, aki a vád szerint Gálhoz hasonlóan közreműködött abban, hogy az eladásra szánt ingatlanok a megbeszélt cégekhez kerüljenek.


Hunvald György, a kerület szocialista polgármestere 2009 februárjában került előzetes letartóztatásba többek között hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás és többrendbeli csalás vádjával. Az ügyészség azonban Hunvaldot nem csak az ingatlanügy kapcsán gyanúsította: állítólag két éven át főállásban alkalmazta egy barátját, aki azonban vélhetőleg érdemi munkát nem végzett - ezzel az önkormányzatnak többmilliós vagyoni hátrányt okozva.


A volt fideszes önkormányzati képviselő, Czibula Csaba ellen 2008 novemberében adott ki a Fővárosi Bíróság nemzetközi elfogatóparancsot, miután a Fidesz volt VII. kerületi alelnöke az eljárás elől menekülve külföldre távozott. Az ügyészség gyanúja szerint a kerület gazdasági bizottságának tagjaként több millió forintos vesztegetési pénzt fogadott el azért, hogy Gált és az ingatlanok eladását támogassa.


A későbbiek során Gált, Kardost és Hunvaldot is hivatali visszaéléssel gyanúsították meg azzal kapcsolatban, hogy kedvezményes bérlakásokat utaltak ki rokonaiknak és barátaiknak.


A nyomozás jelenlegi állása szerint az ingatlanügynek eddig 21 gyanúsítottja van, akik mintegy 800 millió forintos veszteséget okoztak az önkormányzatnak, és további 1,6 milliárd forinttal tervezték azt megkárosítani.


Az erzsébetvárosihoz hasonló ügyekben folyik nyomozás a VI. kerületben is, ahol több önkormányzati tulajdonú ingatlan áron aluli eladása kapcsán is felmerült hűtlen kezelés gyanúja. Emiatt 2009 januárjában gyanúsítottként idézték be a 2002-2006 közötti ciklus terézvárosi képviselőtestületének MSZP- és SZDSZ-frakcióját. A főleg az Andrássy úton található ingatlanok értékesítésével kapcsolatban gyanúsított a kerület szocialista polgármestere, Verók István is.


Egy Bajcsy-Zsilinszky úton található ingatlan esetében vesztegetés miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség. A 18 millió forintos kenőpénz átvétele miatt az ügyben gyanúsított Kovács Péter, a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója, Halmai Katalin, a vagyonkezelő jogi képviselője, és Juhász Károly vállalkozó.


A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 nyarán megszüntette a nyomozást a VII. kerületi ingatlaneladásokkal kapcsolatban is. Az ügyben Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester – akkor még csak fideszes frakcióvezetőként – tett feljelentést 2010-ben, mert állítása szerint több százmilliós kár érte a kerületet három ingatlan eladása, illetve apportálása miatt. Vattamány szerint az Almássy téri Szabadidőközpont eladásával több mint 300 milliós, a Kertész utcai épület elidegenítésével pedig több mint 100 milliós kár érte Erzsébetvárost.

2018. januárjában a nyomozás folytatása lett elrendelve, és február végén az ügyészség hűtlen kezelés miatt helybenhagyta a Fürst Györgyre első fokon kiszabott két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztést. A hetvenmillió forintos büntetés, viszont mellőzvelett. A megítélt polgári jogi igény összegét 123 millió forintra mérsékelte, emellett az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta.

200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok: [2]  Oldalak:   1

Keressük a legkorruptabb magyar ügyet

A Korrupcióellenes Világnap alkalmából a K-monitor összegyűjtött néhány meghatározó ügyet az elmúlt másfél évtizedből.A felsorolt ügyekben nemcsak a téma, hanem az is közös, hogy egyiknek sem ismerjük számos fontos részletét, a szereplők valódi szerepét.

Elhúzódó fehérgalléros bűnügyek

Ha a parlament záros határidőn belül nem szigorítja a büntetőeljárási törvényt, 2014-15 előtt aligha születhetnek jogerős ítéletek a tömegnyi elkövetőt felsorakoztató gazdasági-politikai botrányokban.
Találatok: [2]  Oldalak:   1