K-Monitor Adatbázis

Furcsa elemzést írt a berettyóújfalui futsalklub arról, hogy milyen gazdasági-társadalmi hatása lesz a jórészt közpénzből épülő, másfél milliárdos kollégiumuknak.

Négy éve még a berettyóújfalui tejporgyárral kampányolt, ám ma már foglalkozni sem akar vele a fideszes Vitányi István. Az üzemet a 2014-es országgyűlési választás előtt nyitották újra, ám szinte azonnal tönkre is ment. A fideszes képviselő DK-s testvére telekspekulációt sejt a háttérben.

A magyaros gógyiból ad leckét a többi magyar, sőt Európa összes településének Berettyóújfalu, ahol igazán a leghasznosabb ötletekre mennek el az uniós pénzek.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.

Állattartó gazdák tucatjai maradtak legelő nélkül a Bihari-síkságon és a Hortobágyon. A gazdák az állatok éhen halása miatt kongatták a vészharangot a múlt héten, hogy felhívják a figyelmet a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében álló földhaszonbérletek megpályáztatása körüli visszásságokra, és az ellehetetlenült gazdák helyzetére.

Nem a megélhetést, magát az életet veszik el a legelőkkel együtt – mondják az elkeseredett állattartók Berettyóújfalu környékén. Büszkék arra, amit felépítettek maguknak, de most az uniós földalapú támogatásokra éhes új bérlők kiszorítják őket a földekről.