A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban. Farkas Erika a Szabad Európának azt mondta: egy pillanatra normális jogállamban érezhették magukat a találkozón, ugyanakkor a kormány nagyon nehezen mozdul a sarkalatos kérdésekben.
Az Országos Bírói Tanácsban (OBT) ülő bírókon gúnyolódott, illetve „ügyek intézéséről” és feltehetően jogszabályok módosításáról is egyeztetett egy, a Telex birtokába került hangfelvételen Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
„A felvétel tartalmának nyilvánosságra hozatala csak az OBH elnökének hozzájárulásával lehetséges, mely hozzájárulást az OBH elnöke kifejezetten megtagad. A felvétel (leiratának) jogellenes nyilvánosságra hozatala esetén a szükséges és indokolt jogi lépéseket megtesszük” – írta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki kabinetje, amikor a Senyei György és Schadl György közötti hangfelvétel részleteiről kérdeztük őket. A beszélgetésben az OBH elnöke és a végrehajtói kamara vezetője Varga Zs. András kúriai elnököt röhögik körbe, amiért ő egy közleményben keménykedett a Telexszel.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) a tervezet egyik érintettje.
Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz
Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva titkosította, ráadásul visszamenőleges hatályú rendeletében a kormány a koronavírus-járványt kezelő operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit – éppen akkor, amikor ez ügyben bírósági eljárás zajlik, amit a HVG indított az adatok nyilvánosságáért.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Alkotmánybírónak jelölheti a Fidesz a 2018-as választási kampányban Orbán Viktort is megbírságoló Patyi András kúriai alelnök. Potenciális utódjának az útja is ki van kövezve.
