language

Akták:

BKV-Alstom metrókocsik highlight_off
Postapalota highlight_off

BKV-Alstom metrókocsik

Egy 2005 nyarán indult közbeszerzési eljárás után 2006-ban Budapest szerződést kötött a francia Alstom céggel a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek legyártására. A hatóságok azonban minőségi kifogások miatt megtagadták a kocsik üzemeltetéshez szükséges engedélyek kiadását, ezért Budapest időbeli teljesítés hiányában felbontotta a szerződést. A kontraktus azonban többek között köti, hogy ha a metrószerelvényeknek nem sikerül megszerezni az engedélyeket, az Alstom azért nem tehető felelőssé. Ez alapján fordult az Alstom a nanterri bírósághoz, amely első fokon jogatlannak ítélte a főváros szerződésbontását és megtiltotta a bankoknak, hogy lehetővé tegyék a BKV számára a teljesítési garanciák lehívását és a közlekedési vállalalt által kifizetett előleg visszafizetését.

 

2015 végén a fővárosi önkormányzat ideiglenes vizsgálóbizottsága nyúlt újra hozzá az ügy közbeszerzésének szabálytalanságaihoz. A testület 2016 januárjában megállapította, hogy az eljárásnak "nehezen lehetett volna" más nyertese, mint az Alstom. A brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal 2018 december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat. Megállaptották: "Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája." A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is a budapesti metrókocsik kapcsán, de ezt a nyomozást felmentéssel lezárták. Az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos magyar nyomozásban a Központi Nyomozó Főügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként. 2019 áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.

 

 

Postapalota

Postapalota

2009 júniusában írta meg először a Magyar Nemzet, hogy két postás szakszervezet kérte a korábbi székház, a Postapalota eladásával kapcsolatos szerződések nyilvánosságra hozatalát. Mint később kiderült, a székházat a Wallis Ingatlan Zrt. – amelynek anyacégét, a Wallis Rt.-t 2000 és 2005 között Bajnai Gordon vezette – egyik projektcége, a WPR Primus Kft. egyedüli pályázóként vehette meg 4 milliárd forintért. A Magyar Posta székházát egy XIII. kerületi ingatlanba költöztették át, amelynek havi bérleti díja 400.000 euró, vagyis megközelítőleg 100 millió forint volt. A 10 évre szóló bérleti szerződés összesen 13,5 milliárd forint értékben köttetett.

2009 szeptemberében került nyilvánosságra az ÁSZ előző évi jelentése, amelyben kérik a pénzügyminisztert, vizsgálja felül a székház eladását, mert az szerintük a piaci ár alatt kelt el, és ezzel mintegy 3,5 milliárd forint kár érte a társaságot. Az ÁSZ továbbá arra kérte a pénzügyminisztert, hogy vizsgálja felül a bérletről szóló szerződést is. 2010 márciusában a Fidesz feljelentése nyomán a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el a bérleti szerződéssel kapcsolatban, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. 2019. márciusában bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a postaszékház több mint egy évtizeddel ezelőtti eladása ügyében megvádolt vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend: