language

Intézmények:

BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt. highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [113]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>

M4: kétséges az átadás és a végösszeg is

Bár a 4-es metróról szóló ÁSZ-ellenőrzés a közbeszerzési eljárások és a kifizetések szabályszerűségét nem vizsgálta, az ÁSZ jogi osztálya mégis ennek kapcsán tett feljelentést az ügyészségen hűtlen kezelés gyanújával.

Egymilliárdnyi gyanús BKV-szerződés

Meghaladja a 862 millió forintot az az összeg, amit a BKV 43 olyan cégnek fizetett ki, melyeket a most zárult, csaknem tíz hónapon át tartó belső vizsgálat nyomán a rendőrségen jelentett fel - tudtuk meg.

Demszky: kizárt, hogy gyanúsított legyek

Demszky Gábor nem érez politikai vagy más felelősséget a Főkert-üggyel kapcsolatban és kizártnak tartja, hogy gyanúsított legyen - erről a főpolgármester azután beszélt, hogy tegnap tanúként hallgatta meg a rendőrség egy hűtlen kezelés gyanújával folytatott nyomozásban.

BKV-ügy: már az ügyészség nyomoz

A rendőrségtől eggyel magasabb szintre, az ügyészséghez került a BKV-ügy, mivel felmerült a korrupciós jellegű bűncselekmények gyanúja.

Előzetesbe került Hagyó Miklós

A legszigorúbb kényszerintézkedést elrendelve előzetes letartóztatásba helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest, akit a rendőrség a BKV-ügyekkel összefüggésben bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsít.

BKV-botrány: gyanúsított lett egy ügyvéd

A BKV mellett más fővárosi tulajdonú társaságoknak és a hírek szerint Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes családi cégének is dolgozott a Horváth, Dóczi és Lehmann (HDL) ügyvédi iroda, melynek vezetőjét, Horváth Iván ügyvédet a BKV-s nyomozással kapcsolatban tegnap bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsították meg és az esti órákban is tartott a kihallgatása.

Hűtlen kezelés gyanúja az FKF Zrt.-nél

Hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a rendőrség az önkormányzati tulajdonú Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél.
Találatok: [113]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>