Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Akták:

BKV-ügyek highlight_off
BKV-Alstom metrókocsik highlight_off
1.000.000.000 Ft

BKV-ügyek

BKV-ügyek

„BKV-ügy” a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely oda vezetett, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyó Miklóst és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. A BKV-ügy egyes körülményei - úgy mint az előzetes fogva tartás körülményei, vagy a kecskeméti bíróság kijelölése - miatt már sok bírálat érte. A BKV-per néven elhíresült eljárás Hagyó Miklós és vádlott társai ellen jelenleg is zajlik. A fővádlottak közül többen visszavonták korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikat, melyekről elmondták, hogy azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. A per eddigi legnagyobb eseménye Balogh Zsolt vallomásának visszavonása volt, amely az egyetlen bizonyíték volt a Nokia-doboz korrupciós ügyre. Az ügy áthelyezéséről is kiderült: alkotmányellenes volt - az elhúzódó eljárás jogi nonszenszek sorozatát produkálta. A Hagyó Mikós és társai ellen indított büntetőper fellebbviteli tárgyalása 2017. őszén fejeződött be.


Az ítélőtábla 2017. szeptember 29-én az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken. A táblabíróság hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést. Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést.

 

A vád szerint az okozott kár meghaladta az egymilliárd forintot.

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Hagyó Dosszié - Hagyó Miklós blogja, amit az eljárás alatt vezetett 

BKV-Alstom metrókocsik

Egy 2005 nyarán indult közbeszerzési eljárás után 2006-ban Budapest szerződést kötött a francia Alstom céggel a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek legyártására. A hatóságok azonban minőségi kifogások miatt megtagadták a kocsik üzemeltetéshez szükséges engedélyek kiadását, ezért Budapest időbeli teljesítés hiányában felbontotta a szerződést. A kontraktus azonban többek között köti, hogy ha a metrószerelvényeknek nem sikerül megszerezni az engedélyeket, az Alstom azért nem tehető felelőssé. Ez alapján fordult az Alstom a nanterri bírósághoz, amely első fokon jogatlannak ítélte a főváros szerződésbontását és megtiltotta a bankoknak, hogy lehetővé tegyék a BKV számára a teljesítési garanciák lehívását és a közlekedési vállalalt által kifizetett előleg visszafizetését.

 

2015 végén a fővárosi önkormányzat ideiglenes vizsgálóbizottsága nyúlt újra hozzá az ügy közbeszerzésének szabálytalanságaihoz. A testület 2016 januárjában megállapította, hogy az eljárásnak "nehezen lehetett volna" más nyertese, mint az Alstom. A brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal 2018 december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat. Megállaptották: "Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája." A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is a budapesti metrókocsik kapcsán, de ezt a nyomozást felmentéssel lezárták. Az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos magyar nyomozásban a Központi Nyomozó Főügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként. 2019 áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.

 

 

Találatok: [2]  Oldalak:   1

Elszámoltatás: sok hűhó semmiért

A fantáziadús összeesküvés-elméleteken, látványos médiaakciókon és néhány, gyenge lábakon álló gyanúsításon kívül eddig semmilyen érdemi eredményt nem tudott felmutatni az Orbán-kormány elszámoltatási gépezete.

Tesz-vesz város: Demszky Gábor metróhagyatéka

Demszky Gábor húszéves főpolgármesterségének végére lebénult a - büntetőeljárásokkal terhelt - budapesti intézményrendszer. A "tettek embere" lapunk megjelenésének idejére hirdette meg a Fővárosi Közgyűlés utolsó ciklusbeli ülését, melynek fő témája a legkevésbé sem ünnepi: azaz, mi lesz a metróval?
Találatok: [2]  Oldalak:   1