K-Monitor Adatbázis

Egy névtelen szerző vagy csoport az Ördög Ügyvédje nevű blogon jelentette meg írásait, melyben korrupcióval és más bűncselekményekkel vádolta meg Borkai Zsolt Győr polgármesterét és közeli barátját, Rákosfalvy Zoltánt. A zaftos részletekben bővelkedő szivárogtatást az egész ország élőben követte az interneten. A blog kép és videó anyagokat tett közé blogján, melyekből kiderül, hogy Borkai és Rákosfalvy egy horvátországi yachton prostituáltak szolgáltatásait vették igénybe. Azon túl, hogy sokan az utazás anyagi hátterét kezdték firtatni, a hajó “legénységéből” kirajzolódott egy hálózat, ami a Győrt Borkait előre tolva irányító oligarchikus üzleti kört jelenti, akik sokat profitáltak a volt olimpikon ténykedéséből. Borkait és Rákosfalvyt többek között olyan korrupciógyanús ügyekkel hozták összefüggésbe mint Audi-földek eladása, Borkai felesége birtokában lévő drága telekek anyagi háttere. a Borkai-gyerekek vagyonosodása és számos, a körön belülre jutott helyi közbeszerzés.

Borkai kezdetben az egész ügyet az ellenzéki média hazugságának minősítette, a videó nyilvánosságra kerülését követően viszont elismerte, hogy ő látható a felvételen, majd kijelentette hogy nem közpénzből finanszírozta az útját és nem áll szándékában visszalépni a polgármester-jelöltségtől. Október 13.-án a győri lakosság a botrány ellenére is bizalmat szavazott az exolimpikonnak. A választásokat követően Borkai kilépett a Fidesz-KDNP kötelékeiből, arra hivatkozva, hogy nem akarja, hogy a történetek következtében a párt morális hátrányba kerüljön. Ezt követően viszont kifejtette, hogy szándékában áll kitölteni az 5 évre szóló polgármesteri mandátumát és a kilépést követően is együtt kiván müködni a közgyűlés Fidesz frakciójával. Borkai ellen eközben több nyomozás is indult.

Borkai a rendőrségen árulta el, hogy a Fidesz vezetése már egy évvel korábban tudott a szexvideóról (Index)

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.