language

Személyek:

Boros Tamás highlight_off

Akták:

Olajügyek highlight_off
200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [20]  Oldalak:   1 2   >  >>

Portik: "miért teszed ezt velem?" Tanú: „miért lövettél engem fejbe?”

Le volt fizetve minden rendőr; ha úgy dolgoznak ahogy kell, másképp alakult volna a nyomozás - mondta egy tanú a négy halálos áldozatot követelő, másfél évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban Portik Tamás és Jozef Rohác ellen folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.

Portik: "miért teszed ezt velem?" Tanú: „miért lövettél engem fejbe?”

Le volt fizetve minden rendőr; ha úgy dolgoznak ahogy kell, másképp alakult volna a nyomozás - mondta egy tanú a négy halálos áldozatot követelő, másfél évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban Portik Tamás és Jozef Rohác ellen folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.

Kiket nyeltek el a sötét kilencvenes évek?

Prisztás József, Boros Tamás, Seres Zoltán, Cinóber - ők a kilencvenes évek merényletsorozatának legismertebb áldozatai. Nevük a Portik-ügy tárgyalásán kerül elő újra és újra. Csakhogy amikor ők ismertek voltak, akkor még Horn Gyula volt a miniszterelnök, és talán még a Walt Disney-t is látni lehetett minden vasárnap délután a tévében. Kik voltak ezek az emberek, és miért tudunk olyan keveset a halálukról?

Kiket nyeltek el a sötét kilencvenes évek?

Prisztás József, Boros Tamás, Seres Zoltán, Cinóber - ők a kilencvenes évek merényletsorozatának legismertebb áldozatai. Nevük a Portik-ügy tárgyalásán kerül elő újra és újra. Csakhogy amikor ők ismertek voltak, akkor még Horn Gyula volt a miniszterelnök, és talán még a Walt Disney-t is látni lehetett minden vasárnap délután a tévében. Kik voltak ezek az emberek, és miért tudunk olyan keveset a halálukról?

Szabadon engedték Portik Tamás üzlettársát

Állítólag 16 év után is tudott megdönthetetlen alibit igazolni Portik Tamás üzlettársa, akit Prisztás József 1996-os meggyilkolásával összefüggésben bűnsegédként elkövetett emberölés gyanújával még júliusban tartóztattak le. A rendőrség szerint semmi nem történt: közeledik a nyomozás vége, és újraértékelték a nyomozás bizonyítékait.

Térképezze fel velünk a Portik-ügyet!

Egyre bonyolódik a kilencvenes évek alvilági leszámolásaival összefüggésben letartóztatott Portik Tamás körüli ügy, folyamatosan újabb szereplők bukkannak fel a hírekben. Összefoglaltuk az eddigi történéseket azoknak, akik már elvesztették a fonalat!

A magyar szervezett alvilág őstörténete 6.: Bombák, lövések, halottak

Lényegében kudarccal zárult a magyar rendőrség első csapása a szervezett alvilágra, az 1992-ben indult s nagy sajtóvisszhangot kiváltott akciók csupán részeredményeket hoztak. Ugyanakkor tény, hogy az akkoriban felbukkant személyek az „maffiaháborúként” aposztrofált, alvilági leszámolások főszereplőivé váltak. Nevüket egyrészt a lehetséges elkövetők, másrészt pedig a kivégzett áldozatok egyre szaporodó listáján tartották számon.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 6.: Bombák, lövések, halottak

Lényegében kudarccal zárult a magyar rendőrség első csapása a szervezett alvilágra, az 1992-ben indult s nagy sajtóvisszhangot kiváltott akciók csupán részeredményeket hoztak. Ugyanakkor tény, hogy az akkoriban felbukkant személyek az „maffiaháborúként” aposztrofált, alvilági leszámolások főszereplőivé váltak. Nevüket egyrészt a lehetséges elkövetők, másrészt pedig a kivégzett áldozatok egyre szaporodó listáján tartották számon.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 5.: Üzlet és ökölharc

Az illegális olajkereskedelem és az ahhoz kapcsolódó járulékos alvilági üzletágak jövedelmezőségét látva magyar „üzletemberek” is munkához láttak. Megalakult a ContiCar cégcsoport és az Energol Rt., s ezek a cégnevek utóbb sűrűn szerepeltek a bűnügyi krónikáiban.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 5.: Üzlet és ökölharc

Az illegális olajkereskedelem és az ahhoz kapcsolódó járulékos alvilági üzletágak jövedelmezőségét látva magyar „üzletemberek” is munkához láttak. Megalakult a ContiCar cégcsoport és az Energol Rt., s ezek a cégnevek utóbb sűrűn szerepeltek a bűnügyi krónikáiban.
Találatok: [20]  Oldalak:   1 2   >  >>