Kétrészes riportunkban a tokaji régiót vettük górcső alá, ahova évek óta ömlik a közpénz a kormányzati döntéseknek köszönhetően. A támogatásokból főként a NER profitál, de jut pénz furcsa, nagyzoló, olykor értelmetlennek, feleslegesenek tűnő beruházásokra is. Helyszíni riportunk első részében az épülő és megújuló luxusszállodákat vettük sorra, drónnal szállva az impozáns épületek fölé.
Keveseknek van olyan szerencséje, hogy Magyarország Kormánya és az illetékes helyi önkormányzat is mindent megtegyen annak érdekében, hogy a magántulajdonában lévő luxusszálloda sikeres legyen. Találni azért erre remek példát, hiszen az Orbán-kormány és a tokaji önkormányzat sem sajnálja arra a közpénzt, hogy a Minaro Hotel Tokaj (a projekt korábbi elnevezése Grand Hotel Tokaj volt) felépüljön, a pihenni vágyó leendő vendégek pedig könnyen megközelíthessék az ötcsillagos épületet.
A vendéglátóegység a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészethez tartozik, az pedig a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, Felcsúton székelő Talentis Ago Group Zrt.-hez. A pincészet 2019-ben, úgynevezett uralmi szerződéssel került Mészáros 15 agrárcéget összefogó mezőgazdasági holdingjához, de már évekkel korábban, 2016 novemberben bekebelezte a Búzakalász 66 Kft.-je révén. A Talentis cégcsoport 2020-ban 1 milliárdot meghaladó bevétel mellett félmilliárd forintos nyerséget hozott a leggazdagabb magyarnak.
Összeállítást készítettünk azokról a részben vagy egészben uniós támogatásokból megvalósult vadász- és vendégházakról, amikhez a pénzt fideszes (vagy a kormánypártokhoz közeli) politikusok, polgármesterek, illetve családtagjaik nyerték el. Az összegyűjtött családi házaknak tűnő „falusi szálláshelyek” azért problémásak, mert azokban a gyanú szerint a politikusok saját magukat és barátaikat a kelleténél többször látták vendégül. Több esetben pedig csak a sajtóbotrányok után tették publikussá azokat az elérhetőségeket, ahol egyáltalán le lehet foglalni a szállásokat. Egyetlen olyan esetet sem találtunk, amikor a vissza nem térítendő EU-s pénzekkel való ügyeskedés miatt megbüntették volna a kormányközeli nyerteseket.
Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.