K-Monitor Adatbázis

EU-s pénzből épültek „turistamágnesek” Borsodban.

Rosszullétek, tűz, robbanás, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt másfél évben több alkalommal hallhattunk hasonló híreket az épülő és a már működő akkugyárakról. A beruházások bírálói és az érintett helyiek ezekre is hivatkozva tiltakoznak folyamatosan a beruházások ellen, a kormánypárti politikusok viszont azzal érvelnek, a gyárak a legszigorúbb előírások szerint működnek. Hogy lehetne megelőzni a baleseteket és a súlyos megbetegedéseket? Összefoglalónkban ezen kérdések megválaszolása mellett térképen mutatjuk meg, hol történtek (nyilvánosságra került) balesetek, illetve azt is, hol vannak már, és hol lehetnek még akkugyárak az országban.

Új iskolát kap az 1300 fős borsodi település, Köröm. A beruházást közpénzből állják. Mégsem az állami miskolci tankerület az építtető, az ugyanis nem kapott erre pénzt, hanem az Egri Főegyházmegye, amely 2017-ben vette át a Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskolát. Az önkormányzati épületek már akkor sem voltak ideális állapotban, ezért az egyház felújítás, és egy új létesítmény építéséről döntött. Ők viszont nem saját forrásból, hanem 3 milliárd forint állami támogatásból állhattak neki a munkálatoknak.

Elsőre azt gondolnánk, a Tokaj-Hegyalja Egyetem körüli huzavona valójában a NER valaminő mellékes belviszálya egy nemigen létező egyetemért, melyben Stumpf István megégette magát: a hóhért akasztják, sag schon. Pedig úgy tűnik, nagy dolgok érlelődnek az ország egyik történelmi borvidékén.

Orbán Ráhel 94 hektárnyi földbirtokot vásárolt meg a tokaji borvidéken 600 millió forintért. Az egyik eladót és a vevőt, a miniszterelnök 2021 óta földművesként bejegyzett lányát is megkérdeztük az ügyletről. Bár azt egyelőre mindenki titkolja, hogy a helyben gazdálkodók közül kívánt-e élni bárki az elővásárlási jogával, vagyis létrejött-e az üzlet, az adásvétel körülményeiből ez látszik valószínűnek. A földek annak a Patrícius borgazdaságnak a szomszédságában vannak, amely már Tiborcz István érdekeltsége.

Fél évvel megalapítása után 75,5 milliárd forintot kapott a kormánytól a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány. Az iskolának ekkor 38 nappalis hallgatója volt, vagyis a támogatás fejenként kétmilliárd forintot jelent.

Valóságos pénzeső zúdult a Tokaj-Hegyalja Egyetemre alig fél évvel a megalapítása után: egy összegben 75,5 milliárd forintot kapott az államtól az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány. Mivel ez egy nagyon kicsi egyetem, ha ezt a pénzt a tanári kar között osztják szét, nagyjából kétmilliárd forint jutott volna minden oktatónak, de miután a nappali tagozatos diákok száma sem érte el a döntés idején negyvenet, így ugyancsak kétmilliárd esik egy hallgatóra. A pénzt túlnyomórészt éven túli lejáratú állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tartja az alapítvány, amely már a kamatokból is több milliárdos bevételhez jut – ami az államnak ugyancsak kiadás.

A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták.

A miniszterelnök lányának napokban nyilvánosságra került földterület-vásárlása csak a teljes beszerzés kisebbik részét jelentette. Rátaláltunk ugyanis egy újabb hirdetményre, melyben még több ingatlanról van szó.

Orbán Ráhelről két napja írtuk meg, hogy egy kifüggesztett termőföld adásvételi szerződés tanúsága szerint 34 hektár szőlőt, legelőt és gyümölcsöst vásárol Sárazsadány határában 273 millió forintért. Cikkünk megjelenése után kiderült, hogy ugyanaznap további 60 hektárra is kötött egy nagyon hasonló szerződést egy másik eladóval, ezek a földek Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Mádon és Tokajban vannak, és összesen 327 millió forintért cserélnek gazdát, ha nem lesz olyan helybéli földműves, aki élne az elővásárlási jogával.