language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4663]  Oldalak:   <<  <  9 10 11 12 13 14 15 16 17 18   >  >>

Itt az újabb megalomán sportberuházás

Elképesztő összegek láttak arról napvilágot, hogy az Orbán-kormány mennyi közpénzt pumpált az általa stratégiai ágazattá kinevezett sportba. Az Mfor.hu adatai alapján nem kevesebb mint 1475 milliárd forint áramlott elsősorban a versenysportba, amiből 522 milliárd forint a társaságiadó-kedvezményből, azaz a taóból származik – ezt korábban megírtuk egy hatrészes, a látványsportágakat bemutató sorozatban –, míg 342 milliárd forintot a stadionfejlesztési programra költött el a központi költségvetés.

Siófok az új Felcsút: milliárdos üzlet vagy valami más zajlik a Balaton-partján

Mindenesetre sokan azt állítják, a csapat tulajdonosa és ügyvezetője, Fodor János épp olyan emberekkel van jóban, akikkel mostanság kell: így például az ő cége adta el Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségének a Balaton-parti rádiót, a Part FM-et. A már említett csarnok építési munkálataiban pedig alvállalkozóként olyan cégek voltak jelen, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori cége, az Elios Zrt. vagy a stadionépítésekből ismert kormányközeli West Hungária Bau. A fővállalkozó amúgy a négyfős, budapesti székhelyű Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft. volt, amelynek ügyvezetője, a helyi Baller András neve megegyezik a Siófoki Kézilabda Clubnál a felnőtt- és utánpótlás-vezetői asszisztensének nevével. A csapat szponzoraiként pedig olyan cégek neve tűnt fel a reklámtáblákon, mint a Magyar Építő, a ZÁÉV, a Földgázszolgáltató Zrt. és az állami Szerencsejáték Zrt.

Ügyészség: nem gyanús Kósa 1300 milliárdos megbízása

Kósa Lajos ártatlanságához nem férhet kétség – legalábbis ez derül ki a Központi Nyomozó Ügyészség Tényi Istvánnak elküldött. A feljelentéseiről ismert Tényi ugyanis a Kósa-megbízásokról szóló cikkeink nyomán hivatali és közokirat-hamisítás gyanújával is feljelentést tett a vádhatóságnál.

„Akkor kapol hatszázat, tisztán” – Választási csalást szervezhet a roma vezető

Egy, a Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint fiktív kampányrendezvényeket akart lepapíroztatni az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. Az ibrányi Balogh János egy helyi rendezvényszervezőt akart rábeszélni arra: adjon számlát arról, hogy színpadot, hangosítást biztosított különféle szabolcsi helyszínekre szervezett kampányrendezvényeken.

Hol a lé? – Hasznot húznak a Quaestor-bukásból

Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei – írta meg március 28-i számában a Magyar Nemzet. Cikkünk második részében bemutatjuk többek között, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az ügyben „kreatívan értelmezte a törvényt”, illetve a Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti.

A focisták nyomába nem ér, de milliárdok forognak a kulturális taóban

A Magyarországon működő vállalkozások társasági adójuk (tao) egy részét felajánlhatják a látványsportágak mellett a filmek és a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek támogatására is. A taorendszer 2011-es bevezetése óta ez a fajta támogatás a harmadik legfontosabbá nőtte ki magát a költségvetés és a Nemzeti Kulturális Alap után. Kulturális célú támogatás esetén az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott összegnek, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka írható jóvá. Amennyiben egy cég kizárólag az éves adóbevallásában rendelkezik a taotámogatásról, az adójóváírás mértéke legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka lehet.

Kartellezett volna a nemzeti vagyonkezelő vezérigazgatója? A GVH vizsgálódik

A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter legszűkebb bizalmi köreihez tartozó, több fideszes által is érinthetetlennek tartott vezető – aki egyébként Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor miniszterelnök vejének barátja és üzlettársa is – egy 2016 októberében, valószínűleg titokban készült felvétel tanúsága szerint minősíthetetlen hangnemben vonta kérdőre Kisvári Jánost, a repülőgépek földi kiszolgálását ellátó, állami Malév Ground Handling Zrt. (Malév GH) akkortájt menesztett vezérigazgatóját.

Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei

Riportsorozatunkban a Quaestor belső embereivel folytatott beszélgetések, a birtokunkba került nyomozati anyagok, levelezések és a felszámolás során született dokumentumok alapján térképezzük fel, miért kellett bedönteni a vállalatot. A csőd után százmilliárdos cégvagyon tűnt el.

A titokzatos Kósa-ügy, egy svájci magyar milliárdos és a nagy fegyverüzletek

Gratian Dietrich Béla Anda nevét valószínűleg csak nagyon kevesen ismerik. A zürichi magyar tiszteletbeli konzulról nehéz bármi személyeset találni az interneten, a magyar nyelvű oldalakon pedig szinte semmi nincs azonkívül, hogy mikor nevezték ki, és hogy mi a tiszteletbeli konzulátus elérhetősége. Pedig a 48 éves Gratian Anda nem akárki a svájci üzleti életben…

Banki felvételek bizonyíthatják, hogy Kósa Lajos is járt Svájcban

Szerdára idézte be a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szabó Gábornét, azt a csengeri asszonyt, aki állítólag mesés örökséget vár Svájcból, és akinek Kósa Lajos jelenlegi tárca nélküli miniszter ígért segítséget ennek megszerzésében és befektetésében. Helmeczy László, az asszony ügyvédje a Magyar Nemzetnek nem tudta pontosan megmondani, milyen ügyben nyomoz az NNI (ahová áttették az eljárást), hiszen ügyfelét még nem gyanúsították meg semmivel, csak feltételezi, hogy csalás lehet a gyanú az egyébként már január óta folyó eljárásban.
Találatok: [4663]  Oldalak:   <<  <  9 10 11 12 13 14 15 16 17 18   >  >>