K-Monitor Adatbázis

Felgyorsulhattak az események Rákosrendezőn, mert hirtelen nagyon sürgőssé vált a mini-Dubaj területének kiürítése. Nagyon sok bérlőnek olyan rövid határidővel mondta fel a MÁV a szerződését, ami a vállalkozásuk működését is ellehetetleníti.

A megállapodás szerint az arab vállalkozó 1900 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Rákosrendezőn.

Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".

Több területtel kapcsolatban felmerülhet a kérdés: egyáltalán miért rozsdaövezetek? Mindenesetre ezeken a helyeken rendre megjelennek a kormányhoz közel álló vállalkozók, ingatlanfejlesztők, baráti cégek.

Szimpatikus cél, hogy kedvezményes áfakulcsú lakások épüljenek a településeken belüli elhagyott-elhanyagolt üzemek romjain, csakhogy nálunk ez is a kiválasztottak biznisze lett. Ráadásul a beruházók önkényesen alakíthatják át a városképet.

Ahol pedig nem, ott az önkormányzat saját cége végzi a munkát. Szakmai tudás, évek alatt kiépített eszközpark, politikai kapcsolatok, versenytársak nélkül vagy álversenytársakkal megpályázott tenderek: ezek a nem a piaci szférában elért üzleti siker titkai Magyarországon.

A Heti Válasz és a Demokrata az utóbbi évek folyamán összesen bő százmillió forintnyi bevételhez jutott a döntő többségükben fideszes budapesti önkormányzatoktól. Igaz, arra is akadt példa, hogy épp egy szocialista kerület áldozzon közpénzt a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó orgánumra.

Pártállástól függetlenül igen elégedettek a képviselő-testületek a polgármester munkájával: szinte mindenütt több százezres, milliós jutalmakat szavaztak meg a települések első embereinek - tudta meg a Magyar Hírlap