K-Monitor Adatbázis

Az úgynevezett Quaestor-ügyben a Fővárosi Főügyészség kiterjesztette a vádat egy közel 1,3 milliárd forintos sikkasztási cselekményre is. A soltvadkerti ügyrészben emellett megtörtént a korábbi ügyészi indítvány szerinti egyesítés - adta hírül a Fővárosi Főügyészség.

És bár a Buda Cash-botrány okozta pánik után egyre többen kezdték kimenteni betéteiket, mégis érdekes, hogy kik azok, akik a bukás előtti legutolsó pillanatban tették ezt meg. Esetükben ugyanis két lehetőség áll fenn: vagy isteni szerencséjük volt, vagy belsős információkkal rendelkeztek a közelgő végről. Épp ezért volt rettentő kínos a külügyhöz tartozó MNKH Zrt.-nek is, hogy március 9-én mentette ki 3,8 milliárd forintját.

Kecskeméti görgőcsapágy-üzlet tulajdonosai, az ügyészség volt sofőrje és a Quaestor szóvivőjének férje is egy nappal a Quaestor bedőlése előtt vett ki több mint 10 millió forintot a brókercégtől - ez látszik azon a listán, amit az N1 Tv hozott nyilvánosságra. A Jobbikhoz kötődő internetes tévécsatorna azt állítja, hogy a többoldalas, 333 elemű listán azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek a neve szerepel, amelyek a legutolsó pillanatban mentették ki megtakarításaikat.

Eddig csak találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen mennyi pénzt tartott a 2015-ben csődbe ment Quaestornál. A legbátrabb becslések hatmilliárd forint köré tették az összeget.

Elmaradt a Quaestor-csoport vagyonfelmérése, így nem biztos, hogy elveszett a Quaestor kisbefektetőinek pénze – nyilatkozta a Népszabadságnak Papp Gábor, Tarsoly Csaba Quaestor-vezér ügyvédje. Papp azt mondta, nem látott olyan szakértői véleményt, amelyből kiderült volna például, hogy mennyit ér a meg nem valósult Duna City projekt, ami a Quaestor legértékesebb befektetése lett volna, ráadásul azon a helyen épült volna, amit a PWC tanulmánya a 2024-es esetleges budapesti olimpia helyszínének ajánlott.

A magyar kriminalisztika történetének talán legnagyobb ügye ért most vádemelési szakaszba, mondta a Quaestor-ügy aktuális fejleményeiről szóló sajtótájékoztatón Dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

Induljunk ki három alapigazságból: egyrészt kockázatmentes befektetés nem létezik, másrészt a vállalati csődök elkerülhetetlen velejárói a gazdaság működésének, végül pedig a tökéletes ellenőrzési rendszer elérhetetlen.

Október közepén indult el a Fővárosi törvényszéken az a per, amelyet a Legfőbb Ügyészség és Polt Péter indított Szigetvári Viktor ellen - értesült az Index. A legfőbb ügyész szerint az Együtt elnöke megsértette a személyiségi jogait, amikor a Quaestor-ügyben bűnsegédnek nevezte, és a lánya és Tarsoly Csaba titkára közötti élettársi kapcsolatot feszegette. Ezért tavasszal beperelte.

Az RTL Híradója szerint egy szocialista képviselő, Tóth Bertalan feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségnél hűtlen kezelés miatt a Quaestor-ügyben. Két dologgal volt gondja, egyrészt azzal, hogy a Külügyminisztérium a közpénzek kezeléséről szóló jogszabályokat megsértve 72 milliárd forintot helyezett el Tarsoly Csaba pénznyelőjében, másrészt pedig, hogy bár a befektetett tőkét visszakapta a minisztérium, az állam mégis kárt szenvedhetett, mivel a elesett a pénz kamataitól.

A Quaestor körül kirobbant botrány után a cégcsoport a napi hírek állandó témájává vált, de a Quaestor Alapkezelőről nem sok mindent lehetett hallani, miközben 3,6 milliárd forintot meghaladó ügyfélvagyon van most is a cégnél.