language

Akták:

Budapest 2024 olimpiai pályázat highlight_off

Lapok:

HírTv highlight_off

Budapest 2024 olimpiai pályázat

Budapest 2024 olimpiai pályázat

A 2024. évi nyári olimpiai játékok megrendezés jogáért az ajánlattételi verseny 2015. január 15-én indult el. A többlépcsős pályázat nyertesét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a perui Limában dönti el és hirdeti ki. A NOB a 2015 júliusi kongresszusán bejelentette, hogy 650 ezerről 250 ezer euróra (2015-ben 77,5 millió forint) csökkentette a rendezésre jelentkezők pályázati díját, valamint, hogy a jelentkezők között nem tartanak előszűrést, így minden város versenyben marad a végső döntésig. 

A magyar főváros mellett Hamburg, Párizs, Róma és Los Angeles pályázatát fogadta el a NOB. A német város lakossága népszavazáson utasította el a kandidálást, míg az olasz fővárosban a megválasztott, új polgármester jelentette be, hogy nem támogatja a város kandidálását a 2024-es nyári olimpia megrendezésére, így a végső döntés 3 szereplőre szűkült. 

Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015. február 6-án tartott közgyűlésén az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és 1 nem szavazat arányban fogadva el úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia budapesti megrendezését. A fővárosi közgyűlés 2015. június 23-án 25:1:1 arányban megszavazta a pályázat elfogadását és felhatalmazta Tarlós István polgármestert, hogy az országgyűlés támogató döntése után, a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen készítse el a város rendezési szándéknyilatkozatát és azt juttassa el a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. Július 6-án a magyar parlament nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja a 2024-es olimpia budapesti megrendezésének megpályázását. A határozatot nem támogatták a baloldali (MSZPDKEgyüttPM) és az LMP-s képviselők. Július 7-én Budapest és a MOB elküldte az olimpiai és paralimpiai pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-nak. 2015 augusztusában Fürjes Balázst a budapesti pályázat kormányzati felelősének, novemberében Mizsér Attilát sportigazgatójának nevezték ki. 2015 decemberében a budapesti közgyűlés, az olimpia megrendezéséről kezdeményezett népszavazás kiírási javaslatot elutasította. Még ugyanebben a hónapban megállapodott a pályázattal kapcsolatos együttműködés részleteiről a magyar állam, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság.
 
 

A pályázatok elbírálásának időrendje.

1. SZAKASZ 

2015. szeptember 23–25.: a kandidálási procedúra első tárgyalása a NOB és a pályázó városok között videokonferenciával.
2015. október 16.: a pályázók aláírják, hogy részt vesznek a procedúrán, és átutalják a NOB-nak az 50 ezer dolláros első pályázati részletet.
2016. január 6.: a pályázó városoknak le kell védetniük az olimpia évszámmal ellátott szimbólumát, ami hazánk esetében „Budapest 2024”.
2016. február 17.: el kell juttatni a NOB-hoz az első pályázati dokumentációt a vízióról, koncepcióról és stratégiáról. 
2016 júniusa: miután a NOB munkacsoportja a városokkal folytatott konferencián értékeli a tervezeteket, a végrehajtó bizottság lezárja az első szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a második szakaszba.

2. SZAKASZ

2016 júliusa: egy hónappal az első szakasz lezárása után a pályázó városoknak a második 50 ezer dolláros pályázati részletet is be kell fizetniük.
2016. október 7.: el kell juttatni a NOB-hoz a második pályázati dokumentációt az irányításról, jogi háttérről és költségvetésről. 
2016. november/december:
 a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban

2016 decembere: a végrehajtó bizottság lezárja a második szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a harmadik szakaszba.

3. SZAKASZ

2017 januárja: az utolsó szakaszra kért pályázati összeg (150 ezer dollár) befizetése. 
2017. február 3.: el kell juttatni a NOB-hoz a harmadik pályázati dokumentációt a játékok pontos lebonyolításáról, élményekről és a helyszínek hagyatékáról.
2017. február–június: az értékelő bizottság helyszíni látogatásai, erre a pályázók reagálhatnak.
2017 júliusa: a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését.
2017 júliusa: a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást 
2017 szeptembere: a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása.


A Magyar Narancs információi szerint  legalább 20, de inkább 37 milliárd forintnál tartanak a 2024-es budapesti olimpiai pályázat költségei, a különbséget az atlétikai stadion céljára megvásárolt telek jelenti. (2017.02.05.)


2017. február 18.-án a Momentum 266 151 aláírást adott le annak érdekében, hogy Budapesten helyi népszavazást írjanak ki a kandidálás visszavonásáról. A népszavazási kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?". Ennek nyomán a Budapest 2024 Zrt. felfüggesztette a megkötött szerződéseket, új megrendelést nem adnak ki, és nem használja fel a pályázatra elkülönített költségvetést.


A közhangulat megváltozását érzékelve 2017.02.22.-én a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB vezetőjének találkozóján az a közös elhatározás született, hogy Magyarország visszalép a pályázattól. A Miniszterelnöki Kabinetiroda aznap este arról tájékoztatta az MTI-t: a kormány határozatot hozott arról, hogy javaslatot tesz a fővárosi önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024. évi budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására. Az elfogadott kormányhatározat megállapítja: “Budapest és Magyarország számára az olimpia nemzeti ügy. (...) Az elmúlt hónapokban a korábban létrejött egység felbomlott, az olimpia ügye nemzeti ügyből pártüggyé vált. Ezért a felelősség a korábbi döntésükből kihátráló ellenzéki pártokat terheli”.

A Budapest 2024 eddigi költéseit a szervezet üvegzseb-oldalán követheted nyomon.

 

 

 

HírTv

A HírTV 2003 óta sugározza adását, Magyarország első hírtelevíziója. Az alapítók deklarált célja a nagymúltú nemzetközi hírcsatornák (CNN, SkyNews, BBC) által képviselt műfaj és színvonal meghonosítása volt, de emellett a jobboldal és a Fidesz számára fontos volt egy saját csatorna létrehozása. A televízió partneri viszonyt ápolt a Magyar Nemzettel és a Lánchíd Rádióval egészen azok megszűnéséig. 2018-ig Simicska Lajos volt a tulajdonos. Miután Simicska összeveszett Orbán Viktorral, 2015 tavaszán a Fidesz politikusai bojkottot hirdettek a televízió ellen, így a tulajdonosváltásig nem fogadták el a csatorna meghívásait. Ugyanekkor lemondott a Fidesz-közeli vezetőség és arculatváltás következett. A csatornán ezt követően megjelentek baloldalhoz köthető újságírók, és a tévé elkezdett tudósítani a kormányhoz köthető korrupciós ügyekről. 2018 áprilisban Simicska bejelentette a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió megszüntetését, finanszírozási okokra hivatkozva, majd nyáron a televíziót is eladta Nyerges Zsoltnak. Nyerges az újra kormánypárti hangvételűvé vált csatornát a kormányközeli médiaholdingnak (KESMA) adta tovább, így ma az Alapítvány a Hír TV Zrt. tulajdonosa. A KESMA nem akart párhuzamosan két hírtelevíziót (HírTV, EchoTV) fenntartani, ezért a két csatorna összeolvadt és HírTV néven sugárzott tovább az Echo Angol utcai székházából. A hírek szerint az átszervezések főként a HírTV korábbi dolgozói körében okozott elbocsátásokat. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Sokszoros áron vásárol vissza az állam, amit utána kétes célokra fordít

Nem szabályozza az állam, hogy ő maga miként gazdálkodik az ingatlanjaival, vagyis az adófizetők pénzével. A korábban eladott értékeket most sokszoros áron vásárolják vissza, majd kétes célokra fordítják.
Találatok: [3]  Oldalak:   1