Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 novemberében két részletben összesen 2,5 milliárd forint kedvezményes kamatozású kölcsönt kapott a koronavírus okozta gazdasági nehézségek enyhítésére. A hitelt a magyar állam tulajdonában lévő Eximbank folyósítja, de az Európai Unió (EU) finanszírozza – ennek köszönhető, hogy egyáltalán kiderült. Az EU-s nyilvántartásban az is szerepel, hogy a Viresol a Pénzügyminisztériumtól is kapott pénzt: 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást adott a tárca a cégnek.
A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. A legnagyobb összegű, 25 milliárd forintos kölcsönt a kínai tulajdonú Borsodchem kapta, de megtalálható a listán Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a cseh miniszterelnök étolajos cége és az állami építkezések egyik sztárja, a West Hungária Bau Kft. is.
A békési bíróságokon jogerősen pereket nyertek Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága ellen a helyi gazdák, de a felsőbb szintű fórumokon a milliárdosnak adtak igazat. A békési vadászok ügyvédje szerint önkényesen válogattak a jogszabályok között.
Soványnak tűnő tehenekre, elhullott állatokra bukkantak az állatvédők egy kiskunlacházi marhatelepen. A rendőrség vizsgálatot indított, a tulajdonos hallgat. Pedig a telepet működtető cég öt év alatt összesen 843 millió forint állami támogatásban részesült, 2017-ben csak állatjóléti támogatásra kaptak 150 millió forintot egy pályázat keretében.
Sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Nagykátai Járási Ügyészség egy postás ellen, aki kézbesítés helyett ellopta a címzetteknek küldött pénzt 2019-ben.
A jelenlegi korlátozások miatt a meccseket zárt kapuk mögött kell megtartani, ehhez képest az OTP Bank Liga 30. fordulójában, a Zalaegerszeg és a Budafok keddi meccsén a háttérzaj már a járvány előtti időkre emlékeztetett. És ez valószínűleg nem csak hangeffekt lehetett, mert az M4 közvetítésében tisztán hallani, ahogy a mérkőzés 5. percében a vezérlőből valaki azt mondja: „A jobb oldalon fölül szurkolnak szurkolók, őket direkt nem mutatom, mert gyülekezési tilalom van még, hogy ne büntessenek érte őket, kösz.”
Csavarosan, a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával 5,8 millió forint közpénz jutott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Patrióta Európa Mozgalom nevű Facebook-oldal működtetésére.
Megkezdte működését a Magyar Bankholding, s ennek folyományaként az állam elvesztette közvetlen befolyást a Budapest Bank felett.
A Budapest Bankot (BB) az Orbán- kormány még 2015-ben vásárolta meg 700 millió dollárért – akkori árfolyamon számolva 214 milliárd forintért a kelet-európai piacról kivonuló amerikai GE Money csoporttól. Az elmúlt években a BB újra állami pénzintézetként működött tisztes, évi 10 milliárd forint feletti nyereséget produkálva, az állam, illetve a vagyongazdálkodásért felelős Mager Andrea tárca nélküli miniszter felügyeletet alatt. Ám ez helyzet megváltozott, ugyanis a kormány a sokáig lebegtetett, nyílt privatizáció helyett a bankot beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be, amelyben az magyar állam részesedése mindössze 30,35 százalék.
A 208 ezres táborral bíró Patrióta Európa Mozgalom facebook-oldal hetente gyakran több száz, köztük a Fideszt támogató képeket oszt meg a közösségi szájton. Az oldal működtetésére egy Fidesz-közeli egyesület 2019-ben közpénzből származó 5,8 millió forintot kapott. A pénzt csavarosan, egy alapítványon keresztül küldték, de a szálak Rogán Antalhoz vezetnek.
