K-Monitor Adatbázis

A GVH hangsúlyozta, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti egyúttal a jogsértés megállapítását is. A hatóságnak viszont nem először akadt dolga a műsorral: a tavaly a 24.hu írt róla, hogy a GVH ugyanilyen jogcímen vizsgálódott az Ékszer TV hasonló hirdetései miatt – részleteket akkor azonban nem árultak el a portálról, a folyamatban lévő ügyre hivatkozva. A műsort üzemeltető Emporia Style Kft. mindenesetre mesés bevételeket könyvelhet el, vélhetően nem csak az eladott ékszereknek köszönhetően: a cég 2017-es mérlege több mint 6 milliárdos nettó éves bevételt mutat, igaz, 1,3 milliárdos pénzügyi kötelezettségük is van az Opten cégnyilvántartása szerint.

Érdekesség, hogy a cégtárban fellelhető információk szerint az Emporia Style Kft. komolyan szintet lépett, az elmúlt öt év 70-105 millió forintos éves árbevételről tavaly 3 milliárd forintra nőtt a bevételük. Az adózott eredmény ehhez képest vaskos mínuszban maradt, az elmúlt három évben 70-90 milliós mínuszról számoltak be. Az Emporia Style Kft. ügyvezetője, Groska Mihály Zoltán és két tulajdonosa, Törőcsik Jenő és Faragó Tibor a cégtár szerint számtalan egyéb vállalkozásban is feltűnt már az évek során. Groska számszerűen 17-ben, míg Törőcsik 25 -ben, Faragó pedig 22-ben. Törőcsik neve alatt beszédes cégnevek olvashatóak, például Találka-Internet, Money-Internet, Autó-Internet, Meta SMS, Telemedia Holding, Active Agent és így tovább. Faragó a Fradi körül is sertepertélt: benne volt tulajdonosként a két éve megszűnt FTC Labdarúgó Utánpótlás Sportszervezető Kft.-ben Lipcsei Péterrel és ifjabb Albert Flóriánnal közösen.

Mire költött a Budapest 2024 Zrt., amíg rájuk nem zuhant 266 ezer budapesti polgár aláírása? A kérdést helyesebb úgy feltenni: mire nem? Betekinthettünk a magyar olimpiáért versenyszerűen milliárdokat elköltő programiroda szerződéseibe, és újabb érdekes nevekre, cégekre, tételekre bukkantunk. A most bemutatott mozaikkockákkal egy minden mértéket vesztő vállalkozás képe rajzolódik ki.

A XI. kerület még Molnár Gyula idején kezdte el megvalósítani a „Kulturális Városközpont” néven futó tervet, melytől azt remélték, a kulturális-szabadidős funkcióváltás a minőségi vendéglátással kombinálva felértékeli majd a Bartók Béla út környékét. Ma már látszik, hogy a várt eredményekből alig valami valósult meg – viszont néhány vendéglátós nagyvállalkozó fillérekért jutott hozzá a terület legértékesebb ingatlanaihoz.

Azt, hogy micsoda sebeket képes felszakítani egyetlen földdarab elpályáztatása is, jól illusztrálja egy korábbi focipálya vitatott odaítélése a nemzeti parkos földpályázatokon keresztül, ami mára teljesen megmérgezte egy csongrádi település mindennapjait. A villanypásztor-háborún abszurditása miatt akár mosolyogni is lehetne, ha az érintettek nem lennének ennyire elkeseredettek.