K-Monitor Adatbázis

Valamennyi állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő busz- és vasút-, valamint hajótársaság jegyeinek elektronikus értékesítését az az egyetlen szolgáltató működtetheti majd, amelyik nyer a Rogán Antal hivatala által kiírt koncessziós pályázaton. A koncessziós eljárást március végéig ki kell írni. Az ITM az egészet azzal "adja el", hogy két év múlva megszűnhet a parkoláskor fizetett kényelmi díj.

Ha csendesen is, de már itthon is zajlik a zöld forradalom, amiben a kormány az egyik főszerepet a naperőműveknek szánta. A megújulós támogatásokra egyre többen mozdulnak rá, és ahogy ez a történet is mutatja, az állam akár külön rendeletet is kész hozni, ha egy napelemes cég nem tudja megszerezni a kiszemelt földet a tulajdonosoktól. Így néz ki a magyar klímaharc alulnézetből.

Ahogy lapunk is megírta, nemrég fény derült arra, hogy az egyébként is politikai beavatkozástól sújtott idei OTKA-pályázaton az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, Boros Anita is nyert (pontosabban nyertesnek hozták ki), kutatócsoportja 36 millió forintot költhet el. Az OTKA a magyar tudománytámogatási rendszer alapköve, a kutatóknak pályázniuk kell, hogy a kutatási terveik finanszírozást nyerjenek.

A 24.hu információja szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) két olyan kutató miatt változtatta meg az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2020-ra szóló támogatási listáját, akik nyíltan kiálltak az Orbán-kormány tudománypolitikai lépései mellett, és szerepet vállaltak azokban a testületekben, amelyek az MTA kutatóhálózatának „einstandolása” után álltak fel.

A pályázati feltételeknek megfelelően 3 lezárt üzleti évvel rendelkező cég tulajdonosai korábban is sikerrel indultak állami pályázatokon.

Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról egyáltalán nincs meggyőződve, hogy érdemes lenne új cégeket és új gyárakat létrehozni (vagyis zöldmezős beruházásokba fektetni) a kapacitások növelésére. A meglévő kapacitásokon esetleg érdemes lehet fejleszteni. Az a kérdés, hogy mekkora a hazai igény, hova gyártunk majd felszereléseket, hova adjuk el azokat és mennyiért? Miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, a magyar tulajdonú, debreceni, stratégiai fontosságú Dispomedicortól egyáltalán semmit sem rendelt.

Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban. Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályba lépésével – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a projekt megvalósítását irányító vállalatokkal tartott hétfői ülésen a tárca közlése szerint elmondta: az előkészületek ütemterv szerint haladnak, és a beruházás várhatóan 2025-re elkészülhet.

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

A tavaly alakult Századvég Konjunktúrakutató a minap csaknem 10 milliárdos megbízást kapott a kormányzattól. Halkó Gabriella egyre több Habony-közeli cégnél kap pozíciót, ezúttal a Századvég Konjunktúrakutatónál állítottak fel felügyelőbizottságot, és abban lett tag. Volt élettársával, Jáksó Lászlóval együtt az üzletasszony a kormányfői tanácsadó, Habony Árpád baráti körébe tartozik. Az elmúlt hónapokban igazgatósági tag lett azokban a cégekben, amelyek az ugyancsak a baráti körhöz tartozó Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz kerültek, így a vasúti kocsikat gyártó és mesés egyiptomi megbízást elnyert Magyar Vagonban, és ugyanilyen pozíciót kapott a hazai szerencsejáték-biznisz zászlóshajójában, a Las Vegas Casino Zrt.-ben.

A miniszterelnök elmondása szerint a Zala megyében született Palkovics László ITM-miniszter javaslatára döntött a beruházásról, és azért, mert ő is élt másfél évet a városban. Az eredetileg 40 milliárdos összköltség ma már 45 milliárdnál tart, és még messze az építkezés vége. A munka nagyját a kormányközeli Duna Aszfalt nyerte, de a szintén NER-kedvenc ZÁÉV-nek is jutott pár milliárd. A kivitelezők már egy emléktáblát is kaptak a helyszínen.