K-Monitor Adatbázis

Közel hétmilliárd forintból fejezheti be a Garancsi István tulajdonában lévő Market Éptő Zrt. Esztergomban a Hernádi Zsolt MOL-vezér által megvett, félkész állapotú Mária Valéria hotelt. Az építkezést a Kisfaludy-programon keresztül a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is támogathatta. Hernádi unokaöccse, Hernádi Ádám most a Fidesz polgármester-jelöltje Esztergomban, korábban az MTÜ-ben kabinetfőnökként dolgozott.

Tegnap kiderült, hogy Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége építheti a Mol Nyrt. új székházát, ma pedig egy közel hétmilliárdos tendert nyert el a Market Építő Zrt. Esztergomban. A vállalkozó évek óta tarol a közbeszerzéseken különböző profilú cégeivel.

A Mol közleménye hosszan ecseteli, hány – általuk meghívott – magyar és nemzetközi cég sokkörös versenyében bizonyult végül pont a hozzájuk igen közel álló Garancsi István Market Építője a legalkalmasabbnak új központjuk kivitelezésére.

Így sem lesz olcsó, de több tízmilliárd forintot sikerült alkudni a tárgyalások során a 2022-es kézilabra Eb-re készülő multifunkcionális sportcsarnok árából. Legalábbis egyelőre.

Emlékeznek arra, amikor kiálltak a budapesti, 2017-es vizes világbajnokság szervezői és fillérre lebontva, szerződéseket megmutatva részletesen beszámoltak arról, mire mennyit költöttek?

Eljutottunk oda, hogy szabad szemmel is jól látható szeletet hasítanak ki maguknak a hazai építőiparból a kormányközeli vállalkozók érdekeltségei. Egy olyan ágazatról beszélünk, amelyben éves szinten lassan 6000 milliárd forint bevételt termelnek a cégek, és ennek az összegnek legalább a nyolcada olyan üzletembereknél landol, akik jó kapcsolatot ápolnak a kormányzattal.

A NER-hez kötött legismertebb vállalatok Orbán Viktor kormányra kerülése óta akkorát növekedtek, amekkora emelkedést csak ritkán látni. Mészáros Lőrinc cégei mellett látványosan kilőttek az Orbán Viktor családjához, valamint Andy Vajnához, Garancsi Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz, és Paár Attilához köthető társaságok is. A számokat látva nehezen hihető az, hogy Magyarországon piacgazdaság működik.

A május végi mérlegleadási határidő után visszatérően végigböngésszük a „nemzeti nagytőkét” megjelenítő cégek éves beszámolóit. Már Heti Válasz-korunkban is ezt tettük, a hagyomány pedig kötelez. Annál inkább, mert nem érzések, benyomások, hanem egzakt pénzügyi adatok alapján szeretünk válaszolni olyasfajta kérdésekre, hogy van-e rendszerszintű korrupció a jelen Magyarországán.

Nehéz olyan NER-közeli céget találni, amelynek nem volt jó éve a 2018-as. Közpénzen felhízlalt milliárdos nyereségeket és az azt szinte teljes egészében osztalékként kivevő tulajdonosok szerepelnek az éves beszámolók alapján készült összefoglalónkban.

Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.