K-Monitor Adatbázis

Az uniós csalásellenes hivatal, az OLAF a magyar hatóságokhoz fordult 2015-ben, mert visszaélésgyanús ügyeket talált az uniós pénzeket is felhasználó belvárosi projektnél. Az OLAF-hoz korábban olyan panaszok érkeztek, hogy szabálytalanság és csalás lehetett a felújítási munkákat megelőző közbeszerzéseknél (2012-ben az EU-nak is problémája volt a programmal, Az Európai Bizottság szerint irányított közbeszerzés folyt). Az V. kerületi önkormányzat szerint az OLAF állításai valótlanok voltak. Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő a hivatal főigazgatójától, Giovanni Kesslertől kért tájékoztatást az V. kerületi beruházásokról, Kessler pedig válaszlevelében azt írta, a csalásellenes hivatal 2014 végén zárta le vizsgálatát az ügyben, majd  egy igazságügyi ajánlást küldtek a magyar legfőbb ügyésznek, akit arra kértek, hogy fontolja meg jogi lépések megtételét, ezen kívül pedig az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának is küldtek egy pénzügyi ajánlást, a folyósított pénzek lehetséges visszafizetése ügyében. 

Az OLAF ajánlásának nyomán a BRFK nyomozást is indított az ügyben, 2017 májusában azonban – Polt Péter legfőbb ügyész elmondása szerint –, egyrészt mert bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, másrészt elévülés miatt, lezárták a vizsgálatot. 2018 januárjában a Hír TV arról értesült, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, amely 2017 őszén látogatott Magyarországra, súlyos szabálytalanságokat talált a projektben, és továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy a Budapest Szíve program keretében felhasznált uniós forrásokat visszakövetelik.

Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve  Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka 2019 márciusában, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.