Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Intézmények:

Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. highlight_off

Akták:

Elővásárlási jog a világörökségi területeken highlight_off

Elővásárlási jog a világörökségi területeken

2017. december 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek. Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.

 

Az illetékes állami szerv a rendelet hatályba lépését, azaz 2017. december 27. napját követően haladéktalanul írásban keresi meg az adott terület szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot, akik a megkeresés eredményeképpen bejegyzik az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba, innentől tehát mindenki számára elérhető és látható lesz a közhiteles nyilvántartásban, hogy az adott helyrajzi szám alatt található ingatlanon van-e elővásárlási joga a Magyar Államnak.

 

Amennyiben az érintett ingatlan tulajdonosa el szeretné adni az ingatlanát vagy ingatlanrészét, és erre vevőt is talált, mindenekelőtt az eladási ajánlatával írásban kell megkeresnie a felelős minisztert (ez tájegységek szerint változó, vagy a természet védelméért felelős miniszterhez, vagy pedig a kulturális örökség védelméért felelős miniszterhez kell fordulni), ő gyakorolja az elővásárlási jogot az állam nevében. Az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot az elővásárlási jog gyakorlásában közreműködő szervhez, de a miniszternek címezve kell benyújtani, a szerv vezetője pedig elektronikus és postai úton is felterjeszti a megkeresést a miniszterhez. A megkereséshez a tulajdonosnak a felhívó nyilatkozaton kívül csatolnia kell legalább az egyiket a következők közül: az adásvételre vonatkozó lényeges elemeket tartalmazó vételi szándéknyilatkozat, a vételi ajánlatot tett harmadik személy és a tulajdonos által jóváhagyott lényeges elemeket tartalmazó szerződéstervezet, vagy magát az adásvételi szerződést. A miniszter a megkereséstől számított nyolc napon belül teszi meg az elővásárlásról szóló nyilatkozatot az Állam nevében, amennyiben ezen határidőn belül nem nyilatkozik, azt az elővásárlási jog gyakorlásáról való lemondásnak kell tekinteni.

 

Az ingatlanok részletes felsorolása rendkívül hosszú, a Magyar Közlönyben összesen 1824 (!) oldalt tesz ki. Ezen a linken azonban valamennyi érintett helyrajzi szám megtalálható.

Találatok: [1]  Oldalak:   1

Schmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletet

Karácsony és újév között, amikor a legtöbben szabadságon voltak, egy kormányrendelet jelent meg, amely már másnap, december 28-án hatályba is lépett. E szerint ha valaki világörökségi területen fekvő, de nem lakóépületnek számító ingatlannal rendelkezik, és el akarja adni, akkor jeleznie kell az államnak az adás-vételi szándékát. Az állam ugyanis nyolc napos határidővel elővásárlási jogot gyakorolhat az ilyen ingatlanokra. Schmidt Máriának, a Terror Háza igazgatójának cége, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. azonban április elején mégis megszerzett egy olyan ingatlant, amelyre az államnak elővásárlási joga volt. A trükk: úgy került a BIF tulajdonába az ingatlan, hogy nem kellett az államot értesíteni a tranzakcióról, mert nem az ingatlant vásárolták meg, hanem csereszerződést kötöttek az épületet tulajdonló céggel.
Találatok: [1]  Oldalak:   1