K-Monitor Adatbázis

A Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég.

Az összefoglaló arra is felhívja a testület figyelmét, hogy a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós követelést jelentett be a szerződésbontás óta, ennek pedig jelentős részét az állásidő miatti kár teszi ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódnak. Az egy percig sem működő, későbbi felhasználásra alkalmatlan rendszerért tehát - jelenlegi árfolyamon számolva - 6,7 milliárd forintot követel a német cég, miközben a BKK már kifizetett a vállalatnak 7,6 milliárd forintot. (Az egyéb költségekkel együtt már 10,6 milliárd forintba került a projekt.)

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

A közlekedési központ felújítja telefonhálózatát és az M3-as M4-es metrók kommunikációs rendszerét is. A beruházásnak a már NER-közeli T-Systems örülhet.

A T-Systems megvásárlása az egyébként is közbeszerzések tömkelegét nyerő 4iG lényegében megkerülhetetlenné vált a magyar közigazgatásban, az állami és önkormányzati cégeknél.

Ezúttal multicég, német állami érdekeltség landol Mészárosék köreinél. Az üzlet nyomán elképesztő mennyiségű állami megbízás és referencia kerül a Mészáros Lőrinc kisebbségi, Mészáros barátjának többségi tulajdonában lévő informatikai céghez, a 4iG-hez.

Az elektronikus jegyrendszer a 3-as metró felújításához kapcsolódó szerelvény- és buszbeszerzésekhez hasonló pályát futott be: a Fővárosi Önkormányzatnak esélye sem volt a projektet a saját elképzelései alapján megvalósítani. A kormánynak ugyanis más tervei – és még inkább üzleti érdekei – voltak.

Tarlós István évi 40 millió forintért kapott tanácsokat az e-jegyrendszer ügyében, továbbá a főpolgármester négy főtanácsadót (Dorner Lajost, Szegvári Pétert, Szabadvári Péter Ottónét, és Szemenyei Lászlót) is megbízott azzal, hogy felügyelje és segítse az elektronikus jegyrendszer beruházását – erről tartott sajtótájékoztatót a Liberálisok főpolgármester-jelöltje, Sermer Ádám. A politikus a főpolgármesteri hivataltól kikért dokumentumokból idézte a számokat. A sajtótájékoztatóval kapcsolatban megkerestük a főpolgármesteri hivatalt, ahol dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes válaszolta írásban a következőket: Ez a hír számunkra kezelhetetlen. "A felsorolt nevek közül kettő nem is Tarlós István tanácsadója, de ettől függetlenül sem kaptak ilyen megbízást, még kevésbé 5 éve. Egyiküknek volt esetileg rövid érintkezése a pénzügyi főpolgármester-helyettes munkatársaként a BKK jegyrendszerével, mikor a BKK tagi kölcsönt kért a fővárostól, amit még tárgyévben vissza is fizetett. Ilyen munkáért a felsorolt két ember semmilyen juttatást nem kapott, és a programban egyáltalán nem vettek részt", írták. A válaszuk úgy folytatódik, hogy "Szabadváriné dr. valóban a főpolgármester tanácsadója, ő foglalkozott egyéb feladatai mellett az üggyel – de nem 5 évig, hanem – 2018 november és 2018 december között, vizsgálta, hogy mi történt, mikor a BKK felmondta a szerződését. Ezért a munkáért Szabadváriné dr. semmi külön juttatást nem kapott. Dr. Szegvári Péter pedig nem tanácsadói munkakörében foglalkozott a BKK-val, és tanácsadói munkakörét nem érinti a feladat, hanem őt a Közgyűlés választotta meg a BKK igazgatósága elnökének. Részt vesz ugyan a főpolgármesteri vezetői értekezleten, de ellenőrzött információ, hogy ott a BKK-jegyrendszer szerződéssel kapcsolatos problémát – legalábbis 2016-17-18-ban biztosan (korábban nemigen lehetett oka sem) – egyszer sem vetett fel sem a BKK vezérigazgatója, sem az igazgatóság. Tanácsadóként ezért a feladatáért dr. Szegvári Péter semmilyen juttatásban nem részesült", közölte a főpolgármester-helyettes.

8,8 milliárdot már kifizettek 2014 óta az e-jegyrendszerre. További 26,8 milliárdot terveznek még elkölteni, de akkor az optimista tervek szerint is csak 2020 végétől működhet a rendszer. 400 millióból meg lehetne valósítani a fapados verziót, ami a legtöbb problémát szinte azonnal orvosolná. Bécs, Berlin és Prága simán megoldotta. Budapest még a fejlődő országoktól is alaposan le van maradva.