language

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [424]  Oldalak:   <<  <  28 29 30 31 32 33 34 35 36 37   >  >>

Akár 300 milliárdba is fájhat a paksi titkolózás

Vlagyimir Putyin és a magyar kormányfő 2014. január 14-én Moszkvában aláírt megállapodása szerint az orosz Roszatom építheti meg a paksi atomerőmű két új blokkját. A beruházáshoz Moszkva maximum 10 milliárd euró hitelt biztosít.

"Börtönben fognak ülni" Áderhez fordult a PM

A Párbeszéd Magyarországért számára jogilag és politikailag is elfogadhatatlan, hogy az Országgyűlés egy törvénnyel 15 évre titkosítani akarja a paksi erőmű bővítésének dokumentumait - erről a párt társelnöke beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

A paksi beruházás leállítását követelik

A magyarok hatvan százaléka elutasítja a Paks II. beruházás orosz hitelből való megépítését, és kétharmaduk a megújuló energiaforrásokat hozná kedvezőbb helyzetbe – olvasható a Medián kutatásában, ami a Greenpeace megbízásából készült. A szervezet ezért azt követeli, hogy a magyar kormány képviselje a választópolgárok többségének a véleményét, álljon el a paksi bővítéstől, és a megújulók megadóztatása helyett azok elterjedését segítse.

Csintalan: Nem a reklámadó miatt robbant ki az Orbán-Simicska konfliktus

Nem a reklámadó miatt robbant ki az Orbán-Simicska konfliktus - erről Csintalan Sándor beszélt a "Havas a pályán" felvételén.

Orbán és Simicska harca a paksi atomerőműben

Egy parlamenti szópárbajban Lázár János nemrég burkoltan az atomerőmű „simicskátlanítására” utalt annak kapcsán, hogy a kormány nemzetközi menedzsmentet állítana az energiacég élére. A tervezett lépés másik célja a régi és az új blokkok párhuzamos működtetése ellen lázadozó paksi szakembergárda megfegyelmezése lehet.

Paks: az atomerőmű-bővítés korrupciós és geopolitikai kockázatai

Akár 450-500 milliárdos korrupciós kockázatot is rejthet magában a Paksi Atomerőmű bővítése – derül ki egy tanulmányból, amely hasonló beruházások tapasztalatai alapján vizsgálta a projektet. Bár a kormány igyekszik az átláthatóságot kommunikálni, a múlt héten aláírt orosz-magyar szerződések továbbra sem nyilvánosak. Az orosz költségvetési krízis miatt ugyanakkor azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Moszkva visszalép az üzlettől. A Hetek cikke.
Találatok: [424]  Oldalak:   <<  <  28 29 30 31 32 33 34 35 36 37   >  >>