K-Monitor Adatbázis

Egy az OLAF által is vizsgált pénzmosási ügyben indított eljárást a Fővárosi Főügyészség. Két bűnbanda játszott össze, kínai termékek importjával ügyeskedtek.

Sem az előző, sem a jelenlegi politikai garnitúrának és gazdasági holdudvaraiknak nem fűződik érdekük a 4-es metróberuházás szabálytalanságainak feltárásához. Régi szereplők tűnnek föl új mezben, új politikai kötődések szülnek új mentességeket.

Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.

Elkezdődött az Európai Bizottság és a magyar kormány között az a tárgyalás, amelynek végén kiderül, mennyi pénzt veszít az ország a kormányfő vejének volt érdekeltsége miatt.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Az Elios pályázataiban az a legmeglepőbb, hogy mennyire hanyag és átlátszó módszerekkel csaltak. Összeszedtük az öt legátlátszóbb trükköt, ami igazán szemet szúrhatott volna valakinek idehaza is. A hévízi esetben például a másik két pályázó ajánlata mind a 48 költségvetési tételben pontosan ugyanannyival volt drágább az Eliosénál.

Egyharmaddal olcsóbban tudta volna megoldani Jászberény közvilágításának felújítását az SAG Hungária Kft., mint az Elios. Az önkormányzat mégis Tiborcz István egykori cégének adta a feladatot. Mintha csak eleve neki szánták volna. A vesztes nem nagyon hadakozott, később alvállalkozóként tűnt fel az Elios mellett. A Tungsram-Schréder pedig 90 millió forinttal drágábban szállította volna ugyanazokat a lámpákat a konkurenciának, mint az Eliosnak.

Maffiagyanús, szervezett bűncselekmény-sorozat, az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a legmagasabb szintet is elérő korrupciós ügye – így jellemzik az ellenzéki pártok az Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt érintő Elios- botrányt. Az ügyet az amerikai The Wall Street Journal robbantotta ki még januárban, amikor megírták: súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2009 és 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban.

Szinte konkrét vádiratot állított össze Hamar Endre ellen az Elios-ügyről készült OLAF-jelentés. A költségvetési csalást vázoló anyagban a legnagyobb teret az ügyvéd szerepe és cégérdekeltségei kapták, de részletezi Tiborcz István miniszterelnöki vejhez fűződő kapcsolatát is. Hamar nemcsak Tiborczon keresztül kapcsolódik Orbán Viktorhoz.

2011-2012-ben fedezte fel a média az akkor már évek óta működő Eliost, amit a 2013-as Orbán-Tiborcz lagziig legtöbbször Simicska-cégként emlegetett a magyar sajtó kormánykritikus része is. A kormánybarát média számára pedig nem is létezett egészen az OLAF-vizsgálat 2015-ös megkezdéséig, majd az eredmény minapi kiszivárgásáig. Összeállításunkból az is kiderül, hogy Mészáros Lőrinc bevásárlása előtt sem volt olyan független és harcos a megyei sajtó, ahogyan most emlékezni szeretnénk rá. Elios-ügyben a regionális és a helyi média az „épül-szépül városunk közvilágítása” típusú hírszolgáltatást tolta csaknem egy évtizeden át.