K-Monitor Adatbázis

Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai. Azt találtuk, hogy míg a törvény célja szerint elvileg egy személy legfeljebb öt dohányboltot üzemeltethetne, a sokmilliárdos forgalmú üzemeltetői hálózatokba szerveződő dohányboltok végső tulajdonosai – betéti társaságok kültagjaiként – egyszerre több tucat trafikban is érdekeltek lehetnek.

A Nemzetgazdasági Minisztériumon a kereskedők szeme: a tárcától várják, hogy mondjon véleményt a CBA – minimum – kreatív ötletéről, a boltok piaccá való átminősítéséről, amellyel megkerülhető a vasárnapi zárva tartás. Közben van, aki még tovább ment, és fesztiválként szeretne működni a hétvégéken. A Fideszben állítólag kiakadtak Baldaufékra, hogy mit ugrálnak.

A CBA közleményében utasította vissza a Baldauf Lászlóval a csütörtöki Heti Válaszban megjelent interjú „szándékos, rosszindulatú félreértelmezését”, amely arról szól, hogy az üzletláncnak vagy bármilyen vezetőjének tevőleges köze lett volna a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának bevezetéséhez.

Magyarázza a svájci kapcslatait a CBA. Azonban a cikkünkre reagáló kiskereskedelmi lánc korábban arról nem tett említést, hogy az alpesi országban terjeszkedne. Ráadásul már 2005 óta.

Barátságtalan módon kényszerítette birtokon kívülre a kormány a Fidesszel egyébként jó kapcsolatot ápoló CBA tulajdonosait abból a vállalkozásból, amely jelentős hasznot húzott eddig a vasúti üzlethelységek bérbeadásából.

A CBA elnöke, Baldauf László szerint csak a hitében és anyagiakban megerősödött polgári és vállalkozói réteg tudja felemelni a hárommillió szegényt, ezért sem baj, hogy a kormány a nemzetközi láncokkal szemben a hazai kereskedőket segíti.

Különböző módon emlékeznek a csempészési ügybe keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz fűzödő kapcsolatukra a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások vezetői, akik több százmillió forintot adtak a szervezetnek. Az egyik ügyvezető a négy évvel ezelőtti tanúmeghallgatásán arról beszélt, hogy az alapítvány visszautalt pénzeket a cégének, egy másik cégvezető pedig garanciát látott abban, hogy az Egy-Másértnak vannak nemzetbiztonsági kapcsolatai. A hvg.hu birtokába került vallomásokból az is kiderül, hogy a CBA-s cégvezetőket zavarták a 2006-os zavargások, az alapítvány pedig támogatta a rendőrséget, így a "célok találkoztak".

Az Egy-Másért Alapítványt furcsa körülmények között több száz millió forinttal támogató CBA-cégcsoport egyik tagjának vezetője is magas állami kitüntetésben részesült október 23-án Schmitt Páltól. A hvg.hu kíváncsi lett volna, ki és milyen szempontok alapján terjesztette fel elismerésre Baldauf Lászlót, egyelőre v árjuk a választ a köztársasági elnök hivatalától.

A hatóságokat úgy tűnik, egyelőre nem érdekli, hogy 2006-ban és 2007-ben az egyik legnagyobb hazai üzletlánchálózat, a CBA mintegy 670 millió forintos támogatást adott az Egymásért Alapítványnak. Pedig a szerkesztőség birtokába került iratok szerint volt olyan eset, hogy a szervezet képviselője kétszázmillió forintot emelt le készpénzben a számláról. A hatályos törvények szerint a számlavezető bank akár egy forint pénzmozgás miatt is tehetett volna bejelentést a hatóságokhoz, ám több jel is arra utal, hogy ez nem történt meg.