K-Monitor Adatbázis

Orosz és kínai érdekeket is kiszolgál Orbán Viktor, hogy a kormányához közel álló üzletembereknek újabb hatalmas üzleteket hozzon. A Kína és Európa közötti vasúti áruforgalom ideterelésének reménybeli profitján miniszterek és holdudvaraik marakodnak, miközben mindegyik kap állami milliárdokat is.

Szijjártó Péter azt mondta: a cél a migráció megállítása.

Veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország 17 kórház felújítására egy fejlődő ázsiai országokra fókuszáló beruházási banktól. A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz – például lélegeztetőgépekét, amelyek garmadával állnak raktárban. Az ország azért juthat finanszírozáshoz, mert az egészségügy pocsék, a lakosság pedig csapnivaló egészségi állapotban van. A kórházfelújításokat a kormány már 2020 közepén bejelentette, de uniós vagy saját forrásból akarták megcsinálni.

Most ismét kikértük az adatokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium oldalán meg is jelentek kedden az idén kötött megállapodások. Ebben az évben egyetlen forintot sem költött Szijjártó Péter tárcája a Covid elleni védekezésre. Arra utaló jel volt, hogy a külügy hatóköréből kikerülhettek a covidos beszerzések már az is, hogy nem ők hozták nyilvánosságra a keleti vakcinákkal kapcsolatos szerződéseket, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. De az aláíró nem ő volt, hanem Müller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője.

A főrészvényes azt kifogásolja, hogy noha egy éve elutasították a hatalom ajánlatát, azóta is azt érzékelik, hogy érdekeltségük eladását kívánják tőlük. A vevők pedig Fidesz-közeli cégek, illetve magánszemélyek lennének.

Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján mérget erre azért nem vennénk.

A kínai Sinopharm vakcinája lényegesen drágább az orosz Szputnyikénál, Gulyás Gergely „emlékezete szerint” 10 ezer forint fölött van egy oltóanyag ára. A kínai vakcinából 5 millió adagot vettünk. Az így összesen 50 milliárd forint.

A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük – további súlyos milliárdokért.

A miniszter futsalos csapattársai után az elmúlt évben egy focistafeleség borzolta a kedélyeket a külügyben, konkrétan annak két cégénél. Kővári Ágnes először az Eximbanknál próbált szerencsét a nemzetközi üzletfejlesztési igazgatói poszton, ahová a felcsúti milliárdos bizniszéből, a 2Rule sportszermárka gyártójától érkezett. Tevékenysége során csak a legkisebb cégeknek szánt, mindössze 2 milliárd forintos keretből gazdálkodó exporttámogatás kedvezményezettjeinek névsorát tették közzé, a többi pénz sorsa egyelőre homályba vész.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtök reggel megtartotta Szijjártó Péter éves meghallgatását, ahol a külügyminiszter először arról beszélt, hogy a járvány tavaszi, első hulláma alatt az összes olyan magyar állampolgárt sikerült hazahozni, „aki haza akart jönni”, majd rátért az egészségügyi védőeszközök és felszerelések beszerzésére. Elmondta, hogy „ebben a helyzetben nem voltak piaci viszonyok” és „komoly diplomáciai feladat” volt az eszközök beszerzése.