A Danubia Pharma beolvadt addigi tulajdonosába, a Syntonite MED Zrt.-be, amelynek tulajdonosai magántőkealapok mögé húzódtak.
Magyarország mindenkinél korábban igyekezett keleti vakcinákat, a kínai Sinopharm esetében beiktattak egy közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft., melynek egyedüli tulajdonosa a Syntonite Med Zrt. volt. Egy tavaly októberi közgyűlésen úgy döntött a tulajdonos, a Syntonite Med, hogy a Danubia Pharma beolvadás útján egyesül a Syntonite Meddel. Ennek dátuma 2021. december 13-a volt. Sokmilliárdos profit öt dolgozóval. Az április 22-én leadott beszámoló szerint a Danubia Pharma
árbevétele az előző évi 3,4 milliárdról 54,8 milliárd forintra emelkedett, vagyis ez nem kevesebb mint 1511 (!) százalékos bevételgyarapodás egy év leforgása alatt.
Áruk beszerzési értéke 44,6 milliárdot. Az azonban még a kiegészítő mellékletből sem derül ki, hogy ebből a 44,6 milliárd forintból mekkora hányadot tesz ki a vakcinák beszerzési ára.
Így végeredményben a kínai vakcinabiznisznek is köszönhetően 4,4 milliárd forint tiszta profittal zárta az évet a Danubia Pharma. Az összeget azonban nem fizették ki osztalékként, bent hagyták a társaságban, melynek köszönhetően a saját tőkéje 1,2 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt. A vagyonok és az eszközök a jogutód Syntonite Med tulajdonába, könyveibe kerültek be.
A Syntonite Med mérlegében pedig megjelentek a Danubia Pharma eszközei. Így 8,6 milliárd forint bankbetétben, 1,1 milliárd forint értékben forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, 5,7 milliárd forint az eredménytartalékban, valamint majdnem 700 millió forint tartozás.Úgy döntöttek ugyanis, hogy 5 milliárd forintot kivesznek a cégből osztalék formájában.
És, hogy kik a végső tulajdonosok? a Fidenza Magántőkealap és a Grado Magántőkealap
Mindkét magántőkealapot a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli, melynek tulajdonosa Földvári Gábor és fia.
Ez a cikk nem született volna meg, ha előző magántőkealapos írásunk óta nem uralt volna el szinte minden magyar stratégiai ágazatot az a gyakorlat, hogy efféle titkos pénzeszsákokból finanszírozzák a NER nagybevásárlásait. Tudjuk, látjuk tehát, hogy „hol a lé”, csak azt nem, honnan van és pontosan kié. Ami biztos: mostanra 78 bejegyzett magántőkealap lett, és ebből 55-öt Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek.
Kiugróan magas áron adott el tavaly tavasszal a magyar kormánynak lélegeztetőgépeket egy maláj üzletember, Vinod Sekhar. A gépeket Kínából szerezte be, és ő volt a magyar kormány legnagyobb üzleti partnere ezen a téren. A momentumos Tompos Márton videójából kiderül, hogy a maláj üzletember a magyar kormánnyal megkötött üzelt után, a járványválság kellős közepén vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot.
Nemcsak a lélegeztetőgépek felhalmozására költött feleslegesen az állam, hanem a beüzemelésükre is. Mindez gigászi pénzekbe került, 6000 gépről pedig nem tudni, milyen szerződés alapján készítették fel az esetleges használatra.
A koronavírus-járvány a gazdaság legtöbb szereplőjének csak bajjal járt, de voltak azért olyan cégek, amelyeknek kiemelkedő lehetőségeket hozott. Egy részük organikusan nőtt a piacról (pl. videókonferenciás vagy házhoz szállítással foglalkozó cégek), mások pedig nagy állami beszerzéseket csíptek meg a járvánnyal összefüggésben, utóbbiak tavalyi teljesítményét nézzük meg most Magyarországon.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 folyamán rengetegszer vásárolt be nagy értékben a Covid elleni védekezés jegyében, repkedtek a milliárdok maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzésére. Ezeket a bizniszeket többnyire közvetítőcégek bevonásával bonyolította az állam, és bizony előfordultak durva túlárazások is (olyannyira, hogy az unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzleteket).
A tavalyi év eredményeit mutató beszámolók nyilvánossá válásával most már azt is meg tudjuk nézni, melyik szereplőnek mennyire dobta meg a forgalmát és a profitját az, hogy bekerült a „fürkészek és portyázók” körébe. Ehhez a cikkhez azoknak a milliárdos beszerzéseket intéző magyar cégeknek a beszámolóit néztük meg, amelyeket a Válasz Online Covid-bizniszt összegző cikke, illetve a 444 lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló anyaga említ.
Mivel a Szputnyik V esetében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közvetlenül szerződött az eladó orosz állami ügynökséggel, felvetődött a kérdés, miért nem ugyanígy történt a Sinopharm beszerzése is. Meg szerettük volna tudni, mi szükség volt a Danubia Pharma plusz költséget jelentő bevonására, és mi alapján választották ki a munkára a céget, ezért közérdekű adatigénylést küldtünk az NNK-nak.
A Nemzeti Nyomozó Iroda minden feljelentést elutasított, amely a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezetének tisztázására, tehát Magyarország Alaptörvényének betartására és betartatására irányult – értesült a Válasz Online. Ám van ennél nagyobb baj is: a WHO a benyújtott bizonyítékok alapján „nagyon kevéssé biztos” abban, hogy a Sinopharm-oltóanyag megvédi a 60 éven felülieket és/vagy a krónikus betegeket a koronavírus hatásaitól.
