K-Monitor Adatbázis

"Dietmar E. Clodo a magyar kriminalisztika talán legrejtélyesebb alakja. A 90-es években különféle biztonságtechnikai termékekkel kereskedő, sikeres üzletemberként érkezett Magyarországra. "Gagyi holmikat próbált meg ránk sózni" - mondta egy szakember, aki annak idején részt vett Clodónak egy rendőrségi bázison rendezett termékbemutatóján. Később kiderült: a német üzletember illegális anyagokkal is kereskedik. A magyar rendőrség szervezett bűnözés elleni egysége a 90-es évek elején német kérésre vette őrizetbe először Clodót. A németek sugárzóanyagok csempészetéért és más súlyos bűncselekmények elkövetéséért körözték őt, legalábbis a hivatalos hatósági iratok szerint. Clodót magyar rendőrök gépkocsival vitték Németországba, de mire visszaértek, már Clodo is újra Magyarországon volt.A német sajtó szerint Clodo nem teljesen átlátható fegyverügyletekben vett részt a Közel-Keleten, ugyanakkor - megint csak az akkori német sajtó szerint - ő vezette Jan Philipp Reemtsma hamburgi milliomos elrablónak nyomára a hatóságokat. Reemtsma elrablásának kitervelője - aki 30 millió márkás váltságdíjat kért - egy ideig Magyarországon bujkált, de itt kicsúszott a rendőrség kezei közül.

Egy bankjegy-hamisítási ügy kapcsán 1995-ben újra elfogták (a pénzhamisításban játszott szerepéért később három év börtönt kapott). 1998. június 3-án a szervezett bűnözés elleni szolgálat újra őrizetbe vette: ekkor már azzal gyanúsították, hogy ő pénzelte a Pest megyei Pilisszentlászlón leleplezett bombagyárat. Clodo ezt tagadta. Perében mindvégig azt hangoztatta, hogy a bombagyár valójában az alvilág egyik vezérének tartott - időközben szintén elítélt - Leonyid Sztecura érdekeltségébe tartozott. (Clodót egyébiránt Sztecura adta rendőrkézre.) A bíróság azonban bizonyítottnak látta, hogy Clodo a bombagyáros, és tízévi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte.Tavaly októberben a még hátralévő büntetésének letöltésére Magyarország kiadta Clodót hazájának. Alig több mint egy évet töltött ott a rácsok mögött." (Nol.hu)

"Clodo tavaly [2016] júniusban, Németországban tett írásbeli vallomásában azt állította: 1993 és 1996 között Pintér Sándor is többször megjelent lakásán, és pénzt vett át. A bűnöző arról is beszélt, hogy ebben az időszakban közvetítőként lépett fel politikai és rendészeti vezetők, valamint a „Szeva bácsiként” közismert Szemjon Judkovics Magiljevics között, akit az orosz maffia magyarországi helytartójaként tartottak számon. Az osztrák ORF tévécsatornának tavaly októberben adott interjúban Clodo azt állította, hogy Pintér havi egy alkalommal vett át tízezer márkát az ő közvetítésével Magiljevicstől azért, hogy a magyar hatóságok szemet hunyjanak a Magyarországon folytatott illegális tevékenységei felett.

A vallomásban az is szerepel, hogy az 1994-es országgyűlési választások előtt Magiljevics tolmácsa egy egymillió márkát tartalmazó táskát juttatott el Clodónak azzal, hogy azt személyesen Orbán Viktornak kell átadnia. A „bombagyáros” szerint Orbán némi vonakodás után személyesen, egy idősebb úriember társaságában jelent meg nála, és átvette a táskát. Egy orosz ellenzéki portál, a The Insider épp Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának idején írt arról, hogy a pénzek átadásáról titkos videofelvételek készülhettek, amelyek Szeva bácsi 2008-as moszkvai letartóztatásakor egy informális vádalku következtében az orosz titkosszolgálatok, illetve az orosz kormány birtokába kerülhettek." (24.hu)

Rogán Antal (2006-2014), majd Szentgyörgyvölgyi Péter (2014-) polgármesteri időszakaalatt számos olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben az V. kerületi önkormányzat áron alul adott el értékes ingatlanokat. A nyomott áron eladott ingatlanok jellemzően kormányközeli szereplők, illetve rokonaik érdekeltségeihez kerülnek – így például Giró-Szász András egykori államtitkárhoz (Dorottya utca 8.) egy Habony Árpád-közeli körhöz (pl. Károly körúti, Aulich utcai lakás), a Rogán Antalhoz köthető Fintha-Nagy Ádám ügyvéd tulajdonában álló OS17 Ingatlanforgalmazó Kft-hez (pl. Hercegprímás utca, Zrínyi utca), vagy Schadl Györgyhöz, az MBVK akkori elnökéhez (Városház utca 16.) 

A sokszor irreálisan alacsony árat általában az önkormányzat által megbízott értékbecslő állapítja meg, emellett az önkormányzat 30%-os (2022-es szabályozás szerint már csak 10%-os) kedvezményt ad azoknak a vásárlóknak, akik korábban bérelték az ingatlant. Bár a Fővárosi Önkormányzatnak hivatalosan elővásárlási joga van az ingatlanok esetében, ezt jellemzően vagy átengedte a vevőnek, vagy – ahogy az ellenzéki városvezetés kijelentette – a Fidesz-vezette Belváros nem biztosította az elővásárlás lehetőségét. Az ingatlanokhoz hivatalosan nyílt pályáztatás során lehet hozzájutni, a pályázás folyamata azonban jelentősen meg van nehezítve: a pályázati dokumentációhoz több százezer forintos áron lehet hozzájutni, a betekintésre pedig csak szűk intervallumot biztosít az önkormányzat által megbízott ügyvédi iroda, ezzel biztosítva, hogy az ingatlanok egy szűk és jól informált csoporthoz kerüljenek. 2020 év végén, a COVID alatti veszélyhelyzet időszakában Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester egyszemélyben döntött 2,2 milliárd forintnyi ingatlan eladásáról .Az ügyletek nagy része emellett utólag sem átlátható, az belvárosi önkormányzat jellemzően hosszas pereskedés után adja csak ki az ingatlangazdálkodásával kapcsolatos – általában hiányos és sok helyen kitakart – dokumentumokat. 

Az áron alul eladott ingatlanok ügyében több alkalommal indult nyomozás, a Nemzeti Nyomozó Iroda végül nem állapított meg bűncselekményt.  2022-ben a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottságot állított fel az V. és VII. kerületi önkormányzati ingatlanértékesítések kivizsgálására. A Telex információi szerint Belváros-Lipótváros önkormányzata csak 2019 óta körülbelül 20 milliárd forint értékű ingatlanvagyontól vált meg.

A Népszava 2015-ös összesítése az áron alul eladott, V. kerületi ingatlanokról

Az Index 2016-os cikke Rogán Antal érintettségéről

A Magyar Narancs 2017-es összesítése