Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki – és nem minden érintettnek.
Megszüntette a rendőrség a 34 milliárdos érdi csatorna-projekt ügyében sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást. Már másodszor söpri le az asztalról a legalább 25 civil által tett feljelentéseket a nyomozóhatóság. A civilek azt a pénzt szeretnék visszaszerezni, amit arra a csatornázásra fizettek be, amit végül állami és uniós támogatásból valósítottak meg. A lakosok ismét panaszt nyújtottak be, a büntetőeljárás sorsáról az ügyészség dönt.
A megyei rendőrség több feljelentést egyesítő nyomozásban vizsgálja az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását. A láthatatlanná vált csatornapénzek miatt Érd polgármestere átfogó átvilágítást jelentett be. A térségi csatornaberuházást tető alá hozó önkormányzati társulás tizenkilencedik hónapja titkolja ismételt adatigénylések után is, hogy mely cégekhez vándoroltak a lakosságnak visszajáró csatornapénzek.
A csatornázási beruházás befejezése után megmaradt, aztán nyomtalanul eltűnt 700 millió forintnyi lakossági pénz sorsát kutatja néhány diósdi civil. A rendőrség megkezdte a nyomozást azokban a csatornapénz-ügyekben, amelyek Érd térségében az önkormányzati választási kampány fontos témáivá váltak.
A kormányhivatal a legkeményebb vizsgálati eszközt vetette be, miután felmerült, hogy jogsértően költik el Tárnokon a lakosságtól a csatornaberuházásra beszedett pénzeket, amelyekkel ráadásul már évekkel ezelőtt el kellett volna számolni. Ha elfogadják az ügyben a hivatalokkal évek óta harcoló tárnoki civil aktivista érvelését, akkor maga a kormányhivatal is elrendelheti az elszámolás megindítását.
Évek óta alapszabály-ellenesen működik a tárnoki csatorna-beruházást finanszírozó vízi-közmű társulat. Ez a szakmai ellenőrzést folytató vízügyi hatóság vizsgálata nyomán derült ki. Azt sem tudni, hogy a több százmillió forintot kitevő lakossági hozzájárulásokat beszedő és kezelő társulat 2008 és 2012 között tartott-e egyáltalán küldöttgyűléseket. Megsértették az előírásokat akkor is, amikor a polgármestert beválasztották a társulat intéző bizottságába – olvasható a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság egyik hivatalos iratában.
Sok településen évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a „csatornapénzek” beszedését, és el kellett volna számolni a lakossági önrésszel. A hatóságok azonban gyakran szabotálják az egyértelmű rendelkezések végrehajtását. Egy nyugalmazott mérnök az eredetitől eltérő célokra elköltött csatornapénzek nyomába indult, de csakhamar útvesztőben találta magát. Az ellenérdekeltek ugyanis hatalmi helyzetből védik az immár teljesen fölösleges csatornatársulások pozícióit.
