K-Monitor Adatbázis

Lázár János június elején jelentette be, hogy 2015. november 1-jétől az Országos Dohányboltellátó Kft. végzi a dohány-kiskereskedelmi ellátási feladatokat, mivel a karácsonykor megnyílt lehetőségre csak a British American Tobacco (BAT) és a Sánta János tulajdonában álló Tabán Trafik Zrt. közös társasága reagált. A Dohányboltellátó Kft.-t két nappal azután jegyezte be a Cégbíróság, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter elfogadta a két dohánytársaság ajánlatát. Az évi 600 millió forintos koncesszió 20 évre szól - becslések szerint nagyjából hét-nyolc milliárd forint profitot hozhat a dohány-kiskereskedelmi ellátó a működési költségek levonása után. A versenytársak évi 6 milliárd forint koncessziós díjat ajánlottak, amit Lázár János blöffnek nevezett és a Fejlesztési Minisztérium 24 órán belül elutasított. Lázár a nagy dohánygyártó cégekre kiszabott különadónak, az úgynevezett egészségügyi hozzájárulásnak tudja be a Philip Morris barátságtalan lépését. A pályáztatásból kimaradt dohányipari vállalatok közös közleményben nevezték átláthatatlannak és diszkriminatívnak az eljárást. Szerintük a minimális állami koncessziós díj pedig a magyar adófizetőket károsítja meg. Emellett azt kifogásolják, hogy a magyar kormány jogellenes állami támogatásban kívánja részesíteni a győztes konzorciumot és tisztességtelen versenyelőnyhöz is juttatja.

A központi trafikellátó minden hazai dohánytermék-nagykereskedővel köteles lesz szerződést kötni, akik a továbbiakban egy trafikot sem szolgálhatnak ki.

2016. október 2-án népszavazást rendeztek Magyarországon, aminek a kérdése: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”. A referendum lebonyolításának költségei mellett jelentős összegek mentek el kommunikációra is, a hivatalos kampányra 3,9 milliárd forintot költenek el. Ezen felül azonban a kormány már nyár óta társadalmi célú tájékoztatásban folyamatosan kampányol a nemleges válasz mellett. A hirdetési felületek vásárlásakor a kormány szinte kizárólag a vele baráti sajtó és médiafelületeket vette számításba.

A 444 összegzése szerint összesen több mint 10 milliárd, az atlatszo.hu számításai alapján már 15 milliárd forint közpénzt költ a kormány a menekültellenes kommunikációra. Ez többszöröse a korábbi évek hazai választásainak kampányában elköltött költségnek, és több mint amennyi Nagy-Britanniában a Brexit kampányra elment.

A kiemelkedően magas kiadásokon túl több visszaélésről és hatalmi nyomásgyakorlásról is beszámolt a sajtó. Egyes településeken támogatások megvonásával fenyegettek a polgármesterek, máshol közmunkásokat utasítottak a szavazáson való részvételre.

Az Átlátszó cikke szerint a teljes kormányzati kampány 17 milliárd forintba került (kattints a részletes adatokért).

Feltűnő aránytalanság, hogy a hivatalos adatok szerint kilencszer annyi pénz ment a kvótaellenes népszavazási kampányra, mint a Fidesz-KDNP 2014-es parlamenti választási kampányára.

Ⓚ Ne maradj le a legfrissebb részletekről, iratkozz fel hírlevelünkre!