language

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2783]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Hadházy Ákos: Zuglóban 60 milliós megbízást kapott közpénzből a Publicus Intézet

A független országgyűlési képviselő szerint Horváth Csaba MSZP-s polgármester semmivel sem különb azoknál a fideszeseknél, akik szintén az adófizetők pénzét költik kampányra

Megvan az ítélet, a több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét végleg elbukta a főváros a befuccsolt e-jegy-projekten

Jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben.

Tíz hónapon át vizsgálta a nyírmártonfalvai lombkoronasétányt az Integritás Hatóság

Tíz hónapon át vizsgálta az Integritás Hatóság a nyírmártonfalvai lomkoronasétány ügyét – mondta Biró Ferenc Pál, a hatóság elnöke a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján. Ugyanakkor hozzátette, ez annak tükrében nem sok, hogy egy OLAF-eljárás ennél sokkal hosszabb ideig tart.

Két év alatt 564 milliárd forint kár érte Magyarországot, amiért az Orbán-kormány a tőzsde helyett Putyintól veszi a gázt

Ha a tőzsdei árakhoz viszonyítjuk, a jelenleg érvényes, 2021-ben kötött magyar-orosz fűtőanyag-beszerzési szerződésből az elmúlt két év során 564 milliárd forint kára származhatott az országnak – számítottuk ki a KSH által most közzétett tavaly decemberi adatok felhasználásával.

Jön az új szabályozás, az Orbán-kormány egyetlen szereplőre bízná a 200 milliárdos kórházi gyógyszerbeszerzést is

Alaposan átrendezheti a magyarországi piacot az a nemrég megjelent kormányrendelet, amely a kórházi gyógyszerellátást 2025 januárjától egy különleges jogokkal felruházott, úgynevezett projekttársaságra bízná. Szakemberek szerint ez nem csupán a kórházi betegek ellátását szolgáló 200 milliárdos büdzsé felhasználását rendezheti át, hanem az egészségügyi intézmények környékére települt patikák sorsát is megpecsételheti.

„Vége van az Országos Roma Önkormányzatnak”

A kormányzat jogosulatlannak tartott követelései és elvonásai miatt már több mint másfél milliárd forintos lyuk tátong az Országos Roma Önkormányzat költségvetésében. Teljes a csőd, a testület működése végképp ellehetetlenült.

Kreatív pénzosztás: 3575 milliárd forintot fizetett ki eddig a rezsialapból az Orbán-kormány

Hosszú a lista, csaknem 400 tételből áll. Minisztériumok, börtönök, sportlétesítmények, MVM, távhőszolgáltatók, vízközművek, iskolák, kórházak, titkosszolgálatok, a Hungaroring, dologi kiadások, személyi juttatások – mind olyan szervezetek és célok, amelyekre felmérésünk szerint 2022 ősze óta több ezer milliárd forintot költött az Orbán-kormány a rezsivédelmi alap pénzeiből.

Gripen-akta: továbbra is zárva

A korrupció gyanúján túl tisztázásra vár, hogy először miért pont 14 Gripent lízingeltünk, amikor a beszerzést előkészítő HM-előterjesztésben világosan az szerepel, hogy az ország légterének védelmét 20-24 géppel lehetne biztosítani. Ezt a számot a ma bejelentett négy további Gripennel sem érjük el.
Találatok: [2783]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>