language

Kulcsszavak:

adatigénylés highlight_off

Intézmények:

Duna Aszfalt Zrt. highlight_off

Duna Aszfalt Zrt.

Fidesz-közeli építőipari vállalat, ami korábban a Simicska Lajos-féle Közgéppel, illetve 2015 óta a Mészáros Lőrinchez köthető építőipari cégekkel együtt a hazai közbeszerzések egyik legnagyobb nyertesévé vált. 2022-ben a legnagyobb árbevétellel rendelkező építőipari vállalat Magyarországon. Tulajdonosa Szíjj László (1958-) tiszakécskei vállalkozó.

A Duna Aszfalt Zrt. a 35 évre kiírt autópálya-koncesszió egyik alvállalkozója, emellett például a cég építhette kilométerenként 5 milliárd forintért az M49-es gyorsforgalmi utat, illetve az új Duna-híd építésével is a céget bízták meg nettó 92 milliárd forintért.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Szinte családi vállalkozásban üzemeltetik az autópályákat a következő 35 évben

Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.

Szinte családi vállalkozásban üzemeltetik az autópályákat a következő 35 évben

Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.

Kapacitásbővítésre adott a Viresolnak 1,3 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.

A Pénzügyminisztériumnak meg kell mondania, hogy miért adott 1,3 milliárd forintot a Viresolnak

Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Idén áprilisban közadatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést a tárcától, ami 45+45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, utána viszont nem küldött semmit, ezért a bírósághoz fordultunk. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszéken december elején meg is nyertük a pert: a Pénzügyminisztériumnak a bírósági döntés értelmében 15 napon belül ki kell adnia az Átlátszó által kért dokumentumot.

Kereshető adatbázist készítettünk a TI által kiperelt, 2011-2016 közötti TAO-támogatásokról

A Transparency International Magyarország (TI) 2017-ben pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen, amelynek a jogerős ítélet értelmében ki kellett adnia az arra vonatkozó adatokat, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi TAO-pénzt juttattak 2011 és 2016 között. A TI-nak az EMMI hosszas időhúzás után több ezer oldalnyi kereshetetlen formátumú dokumentumot adott ki, amelyekből az Átlátszó kereshető adatbázist készített, így végre nyilvánossá és bárki által hozzáférhető vált több évadnyi TAO-adat.

Az MLSZ titkolná, mire költötték a taót a kedvezményezettek

A Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet javára döntött a Kúria, miszerint a sportszövetségeknek ki kell adniuk a közadatokat a kérelmezőnek, ám a Csányi Sándor által vezetett szervezet csak 400 ezer forintért, illetve titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében tenne eleget a jogerős ítéletnek.

Fidesz-közeli, állami, és multinacionális cégek öntik a TAO-pénzt a kormány kedvenc futballklubjaiba

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába. Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Kuna Tibor és Orbán Győző cégei mellett az OTP, a MOL és a Telekom is nagy összegeket adott a vizsgált focicsapatoknak.

Tényleg eltűntek az iratok, két minisztérium is törvényt sért

Hatalmas a pörgés az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI): állítólag az alkalmazottak túlórában foglalkoznak a tao-iratokkal, amiket a szaktárcának a törvény szerint már napokkal ezelőtt ki kellett volna adnia. A Transparency International Magyarország (TI) még 2016-ban indított pert annak érdekében, hogy kiderüljön: mely cégek utalják az államkassza helyett társasági adójukat sportszervezeteknek és kiknél landol ez a pénz*. Az EMMI és a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) elleni pert jogerősen megnyerték, és január 4-én a Kúria írásbeli ítélete is megérkezett, de a szaktárcák ennek ellenére nem adták ki az adatokat a tizenöt napos határidőn belül.

Hallgatnak a Fidesz-kedvencek a sporttámogatásról

Csak tavaly 99 milliárd forint adót irányítottak cégek az államkassza helyett sportklubokhoz és sportszövetségekhez a társasági adókedvezményen (tao) keresztül. De hogy mely vállalkozások, az továbbra is titok. Több mint harminc céget kerestünk meg, ám alig 600 millió forint nyomára akadtunk. Azt fővárosi cégek osztották ki. A multinacionális vállalatok éppúgy hallgatnak, mint Mészáros Lőrinc.
Találatok: [9]  Oldalak:   1