language

Akták:

Egyetemi modellváltás highlight_off

Kulcsszavak:

támogatás highlight_off

Egyetemi modellváltás

Egyetemi modellváltás

A kormány 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem magánalapítványba való kiszervezésével kezdte meg a felsőoktatási finanszírozás átalakítását ("modellváltás"). A Corvinus esetében nagyvállalati menedzserek és politikusok kaptak befolyást az egyetem fenntartására a formálisan kivonuló, részvénycsomaggal a finanszírozást hosszabb távon biztosító állam helyett. A későbbi modellváltók nagyobb része azonban nem kapott ilyen tartós eszközt, csupán a működéshez szükséges ingatlanokat, a kuratóriumba pedig még nagyobb számban kerültek politikusok és politikaközeli személyek.  Az államilag elismert egyetemek közül mindössze 5 állami fenntartású maradt – igaz, 2022-ben már a BME esetében is felmerült a modellváltás lehetősége – a többit közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezték ki

2020-ban került alapítványi tulajdonba többek között a Miskolci Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a MOME, a soproni, győri és kecskeméti egyetem, illetve az SZFE, melynek átalakítását komoly ellenállás övezte. 2021-ben a SOTE-n, illetve a legnagyobb vidéki egyetemeken, így a pécsi, szegedi, illetve a debreceni tudományegyetemen is végbement a modellváltás, valamint a gödöllői Szent István Egyetem és több másik felsőoktatási intézmény összeolvadásából létrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is alapítványi tulajdonba került. Az Eszterházy Károly Egyetemet pedig az Egri Főegyházmegye kapta meg fenntartóként.

A KEKVA törvény lehetőséget ad arra, hogy az átadott egyetemek felett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma gyakorolja az alapítói jogokat. Ezeket az alapítványokat olyan kuratóriumok vezetik, melyeknek tagjait Palkovics László egykori ITM miniszter jelölte ki. Kuratóriumi tag lett például Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem), Varga Mihály pénzügyminiszter (Óbudai Egyetem), Szijjártó Péter külügyminiszter (SZIE), vagy maga Palkovics László, aki miniszteri lemondása után a győri Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány elnöke lett, illetve olyan kormánypárti polgármesterek, mint a székesfehérvári Cser-Palkovics András (Óbudai Egyetem), vagy a győri Dézsi Csaba András (SZIE). A kuratóriumokba befolyásos gazdasági szereplők is kerültek, mint például Csányi Sándor OTP-vezér (MATE, Soproni Egyetem), vagy épp a MOL vezérigazgatója, Hernádi Zsolt (Corvinus). A kuratóriumok tagjai nem visszahívhatóak. Az alapítványok tulajdonába nagyságrendileg ezer milliárd forint értékű vagyon került, amivel az alapítványok szabadon gazdálkodhatnak, azt a feladatellátás érdekében el is idegeníthetik.

2023 elején derült ki, hogy összeférhetetlenség és átláthatatlanság miatt az Európai Bizottság kizárja az alapítványi fenntartású egyetemeket az EU által finanszírozott Erasmus és Horizont Európa programból. A kormánytagok a támogatás visszaszerzése érdekében lemondtak kuratóriumi tisztségeikről, ennek ellenére továbbra is jellemző a tagok kormányközeli kötődése. Így például Szili Kataliné, aki bár lemondott miniszterelnöki megbízotti tisztségéről, egy hónap múlva miniszterelnöki főtanácsadóként tért vissza, miközben kuratóriumi tagságát is megtartotta a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítványban. 

A felsőoktatás alapítványokba való kiszervezése nem csupán a politikai elfogultság és összeférhetetlenség problémáját veti fel, hanem az oktatás autonómiáját is erősen veszélyezteti. Emellett a közpénzmilliárdok privatizációja és az alapítványok átláthatatlan gazdálkodása jelentős korrupciós kockázatot hordoz magában. 


Az alapítványi tulajdonba került egyetemek listája:

·        Budapesti Gazdasági Egyetem (Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány)

·        Dunaújvárosi Egyetem (Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány)

·        Debreceni Egyetem (Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány)

·        Budapesti Corvinus Egyetem (Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány)

·        Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány)

·        Magyar Táncművészeti Egyetem (Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány)

·        Állatorvostudományi Egyetem (Marek József Alapítvány)

·        Miskolci Egyetem (Universitas Miskolcinensis Alapítvány)

·        Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány)

·        Semmelweis Egyetem (Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány)

·        Neumann János Egyetem (Neumann János Egyetemért Alapítvány)

·        Nyíregyházi Egyetem (Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány)

·        Pannon Egyetem (Pannon Egyetemért Alapítvány)

·        Óbudai Egyetem (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány)

·        Soproni Egyetem (Soproni Egyetemért Alapítvány)

·        Széchenyi István Egyetem (Széchenyi István Egyetemért Alapítvány)

·        Szegedi Tudományegyetem (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány)

·        Színház- és Filmművészeti Egyetem (Színház- és Filmművészetért Alapítvány)

·        Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (Testnevelési Egyetemért Alapítvány)

·        Tokaj-Hegyalja Egyetem (Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány)

·        Pécsi Tudományegyetem (Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [36]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Miskolci trafikos építőcége vitt el egy négymilliárdos megbízást Mészárosék elől

Egy sportrendezvénynek köszönheti a Miskolci Egyetem, hogy 20,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott többek között két kollégium és az egyetemi étterem épületének felújítására. A munkálatokhoz szükséges egyik közbeszerzési eljárás le is zajlott, a kollégiumok kivitelezőjét a napokban jelentették be. A nyertes egy miskolci trafiktulajdonos építőipari cége, amely olyan nagyágyúknál tudott olcsóbb lenni, mint a Mészáros család FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je, vagy Kelet-Magyarország egyik tenderkirálya, a Tömb 2002 Kft.

Tokaj-Hegyalja Egyetem: 38 nappalis diák, 75 milliárdos állami juttatás

Fél évvel megalapítása után 75,5 milliárd forintot kapott a kormánytól a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány. Az iskolának ekkor 38 nappalis hallgatója volt, vagyis a támogatás fejenként kétmilliárd forintot jelent.

EU-s pénzek nélkül áll az agráregyetemi fejlesztés, és ez még jó is lehet

Blokkolja a gödöllői központú agráregyetem fejlesztését az uniós pénzek visszatartása. Ez azonban a közérdek szempontjából akár hasznos is lehet, mert így nem annyira könnyű dobra verni az egykori állami vagyont.

A fideszes képviselők nem szeretnék, hogy a politikusoknak távozniuk kelljen az egyetemi kuratóriumokból

„Az Orbán-kormány (…) olyan gyorsan árulta el az egyetemistákat, hogy az csak stopperrel mérhető” – írja sajtóközleményében a Demokratikus Koalíció. A kormánypárti képviselők leszavazták az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén a DK javaslatát, amelyben szigorították volna az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemi alapítványok kuratóriumában.

Levelet írt az Európai Bizottság, búcsúzhatnak az Erasmustól a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek

Mivel az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, egyelőre kihagyják azokat az EU egyes oktatási- és kutatási projektjeiből – tudta meg a Népszava.

Ezermilliárd forinttal több pénz folyt ki a tervezettnél Palkovics tárcájából

Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben.

Milliárdos költségvetési támogatást is kaptak a KEKVA-k az ingatlanok mellé

Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.

Az Óbudai Egyetem 5 tervezett fejlesztést bukott a kormány EU-ellenes harca miatt

A közbeszerzési értesítőben egymás után jelentek meg az arról szóló hirdetmények, hogy az egyetem több intézményfejlesztési tendere is eredménytelen lett pénzhiány miatt. A beruházásokat ugyanis az Európai Unió helyreállítási alapjából (Recovery and Resilience Facility, röviden RRF) fedezték volna, ám a kormány áprilisban úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán a vissza nem térítendő támogatásként felvehető 43%-át (2500 milliárd forintot) kéri, és emiatt jelentősen csökkentette a felsőoktatási fejlesztésekre eredetileg megjelölt összeget.

A több pénz ára az autonómia felszámolása – így zajlik az egyetemi modellváltás

Sorban írják alá az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetői a kormánnyal kötött, a következő parlamenti cikluson is túlnyúló finanszírozási megállapodásokat, és nem épp úgy, ahogy szerették volna.

Döntött a fideszes többség: 1630 milliárdot kapnak az egyetemi alapítványok a következő öt évben

Megszavazta a parlament az alapítványi kezelésbe adott egyetemek finanszírozásáról szóló törvényt. A kormányhoz közeli kuratóriumokkal irányított alapítványok a következő öt évben 1630 milliárd forintot kapnak a költségvetésből. Ezzel a felsőoktatás finanszírozása egy év alatt a két és félszeresére nő, de azt az ellenzéki felvetést nem válaszolta meg a kormány, hogy a források biztosításához miért kellett az egyetemek és az állam közé alapítványokat közbeiktatni.
Találatok: [36]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>