K-Monitor Adatbázis

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Adatigénylésünkre Miskolc és Tamási is kiadta az EU csalás elleni ügynökségétől Elios-ügyben kapott levelet a közvilágítási projektek vizsgálata során feltárt visszásságokról. Kecskemét és Keszthely a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot, Cegléd pedig megkérdezi az OLAF-ot.

Általános tapasztalat, hogy az országos közvilágítás-korszerűsítést követően rosszabbak lettek a látási viszonyok az érintett településeken. A műszaki tartalommal azonban az OLAF-nak nincs gondja, csak az egykori közbeszerzésekkel, valamint a szerződésekkel kapcsolatban tesz észrevételeket. Kérdés, ezeknek van-e büntetőjogi következményük. A korábban lezárult Elios-beruházásokat érintő nyomozás során nem voltak: akkor ahhoz, hogy tovább lehessen lépni, le kellett volna hallgatni a kormányfő vejét és Tiborcz István üzleti körét. De ugyan ki merte volna elrendelni ezt?

A pénteki nap bombahíre, hogy az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal súlyos szabálytalanságokat állapított meg az Elios Zrt., Tiborcz István azóta eladott cégének közvilágításos projektjei kapcsán. A Hivatalt a két éves vizsgálat eredményei arra indították, hogy a magyar hatóságoknak jogi lépések megtételét, az Európai Bizottságnak pedig 40 millió euró, azaz 12 milliárd forint visszafizettetését javasolta. Röviden áttekintjük a miniszterelnöki vő cégének pályáívét, és megnézzük, jól jártak-e azok a városok, amelyek Tiborcz érdekeltségére bízták az energiatakarékossági befektetéseiket.

Egymást érték a korrupció gyanús esetek, csodás kormányközeli gazdagodások, furcsa fejlesztések 2017-ben is. Összeállításunkban ezek közül válogattunk a teljesség igénye nélkül.

Orbán Viktor vejének üzleti köre nagyot szakít a vérplazma üzleten. Egy EMMI rendeletnek köszönhetően a donoroknak viszont felére csökkent a pénze. A Tiborcz István körüli üzleti kört ismét a magyar állam hozta helyzetbe.

Mindent rendben talált a Nemzeti Nyomozó Iroda az egykor az Orbán Viktor veje érdekeltségébe tartozó cég és 13 önkormányzat 2014-es szerződéseiben. A határozatból kiderül: a törvény csak a horizontális (azaz versenytársak közti) kartellezést bünteti.