language

Akták:

Elővásárlási jog a világörökségi területeken highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Elővásárlási jog a világörökségi területeken

2017. december 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek. Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.

 

Az illetékes állami szerv a rendelet hatályba lépését, azaz 2017. december 27. napját követően haladéktalanul írásban keresi meg az adott terület szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot, akik a megkeresés eredményeképpen bejegyzik az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba, innentől tehát mindenki számára elérhető és látható lesz a közhiteles nyilvántartásban, hogy az adott helyrajzi szám alatt található ingatlanon van-e elővásárlási joga a Magyar Államnak.

 

Amennyiben az érintett ingatlan tulajdonosa el szeretné adni az ingatlanát vagy ingatlanrészét, és erre vevőt is talált, mindenekelőtt az eladási ajánlatával írásban kell megkeresnie a felelős minisztert (ez tájegységek szerint változó, vagy a természet védelméért felelős miniszterhez, vagy pedig a kulturális örökség védelméért felelős miniszterhez kell fordulni), ő gyakorolja az elővásárlási jogot az állam nevében. Az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot az elővásárlási jog gyakorlásában közreműködő szervhez, de a miniszternek címezve kell benyújtani, a szerv vezetője pedig elektronikus és postai úton is felterjeszti a megkeresést a miniszterhez. A megkereséshez a tulajdonosnak a felhívó nyilatkozaton kívül csatolnia kell legalább az egyiket a következők közül: az adásvételre vonatkozó lényeges elemeket tartalmazó vételi szándéknyilatkozat, a vételi ajánlatot tett harmadik személy és a tulajdonos által jóváhagyott lényeges elemeket tartalmazó szerződéstervezet, vagy magát az adásvételi szerződést. A miniszter a megkereséstől számított nyolc napon belül teszi meg az elővásárlásról szóló nyilatkozatot az Állam nevében, amennyiben ezen határidőn belül nem nyilatkozik, azt az elővásárlási jog gyakorlásáról való lemondásnak kell tekinteni.

 

Az ingatlanok részletes felsorolása rendkívül hosszú, a Magyar Közlönyben összesen 1824 (!) oldalt tesz ki. Ezen a linken azonban valamennyi érintett helyrajzi szám megtalálható.

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Tokajt védi a kormány, az emberek már félnek

Nem akarják rekvirálni a világörökségi területeken lévő házakat, földeket, pincéket, de valahol érhető, ha információk hiányában sokan megijedtek az állam elővásárlási jogának bejegyzésétől, s a kézhez kapott határozattól – mondta a Népszavának Latorcai Csaba a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára.
Találatok: [1]  Oldalak:   1