K-Monitor Adatbázis

Zavarban volt, alig lehetett érteni a szavát kedden a Fővárosi Törvényszéken annak a volt minisztériumi főosztály-vezetőnek, aki államtitkári kabinetfőnök is volt korábban, most pedig egy korrupciós ügy elsőrendű vádlottja. A vádlott azt mondta: tönkrement az élete és a sok munkával felépített karrierje. Azzal védekezett, hogy részben azért találtak nála sok készpénzt a nyomozók, mert ő fizette egy hozzátartozója telefonszámláit, aki aztán készpénzben adta oda neki az összeget. Az ügy egyik vádlottja Vámosújfalu polgármestere, aki mindent beismert.

Kedden folytatódott a vádlottak kihallgatása az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl–Völner-ügyben, ahol több vádlottat is meghallgatnak – egyrészt a bonyolult ügy egyik mellékszálában, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani, másrészt azokat a végrehajtókat is, akik a vád szerint pénzért cserébe neveztek ki a pozícióikba.

Ma kezdődik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének bírósági eljárása, amelynek a végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár a főszereplői, és amelyben akár egy évtizedes börtönbüntetés is várhat rájuk. Az utóbbi időben egyre több részlet szivárog ki arról, hogyan működött együtt Schadl György és Völner Pál, melyik nap éppen hány millió forint kenőpénz csúszott egyik zsebből a másikba, vagy hogy épp kiken gúnyolódtak közösen a telefonban az ügy eléggé prominens résztvevői. Összeszedtük, honnan indult és mit tudunk eddig a Schadl–Völner-ügyről.

Nem megfelelő módon látta el ellenőrző feladatát a 2020-as évben a 2022-es kormányalakítással párhuzamosan megszüntetett, szétszabdalt Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az állami sporttámogatásokra vonatkozóan, állapította meg elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ezzel nem járult hozzá a központi költségvetésből származó sportcélú támogatások céljainak eléréséhez.

A meddőségi klinikák államosítása azzal került be ismét a hírekbe, hogy Novák Katalin megválasztott államfő sógornője, Vesztergom Dóra került a meddőségi szektor élére. A professzor levele szerint mielőtt az állam 2019-ben tulajdonjogot szerzett volna a Kaáli Intézetben és a Pannon Reprodukciós Intézetben, közel egy évig tartó, teljes körű átvilágításnak vetették alá a cégeket, és a vizsgálat rendben találta az intézményrendszer szakmai és gazdasági működését. „Ennek megfelelően teljesen megalapozatlannak tartok minden olyan kijelentést – származzon az bármely politikai oldaltól vagy a médiától – amely ezzel ellentétes vagy más megfoghatatlan célzásokat tartalmaz esetleges visszaélésekre” – írta Kaáli Nagy Géza.

A Fővárosi Törvényszék január 27-én kimondta, hogy az Emmi jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból. A jogerős döntés alapján nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe. Ezt a döntést változtatja meg az új rendelet. Pár nappal a Telex pernyerése után a kormány rendeletben írta felül a bírósági ítéletet. Mégsem a kórházigazgató lesz az, aki eldönti, hogy beléphet-e az intézménybe tudósítani a sajtó – jelent meg a Magyar Közlöny legfrissebb számában.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék, miután a bíróságon támadtuk meg a döntést, amellyel a köztévén és az MTI-n kívül minden más orgánumot kitiltottak a járvány alatt az egészségügyi intézményekből. A bíróság jogerősen kimondta: nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.

Ahogy azt megírtuk, megszavazták a bizottságban, kedden felfüggeszti Völner Pál mentelmi jogát az országgyűlés. Polt Péter legfőbb ügyész múlt kedden kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják a fideszes képviselőt. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János által írt határozat-tervezetből most újabb részletek derültek ki a Völner-ügyről. Például, hogy nem is csak kinevezésekkel kapcsolatos lefizetésekről van szó, hanem pályázatokról, de még OKJ-s képzésekről is.

Elutasította a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a soroksári nemzetiségi iskolát kezelésbe vehesse a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat (SNNÖ). Emellett nem fogadta el a minisztérium az iskolát 15 éve vezető igazgató pályázatát sem, így bizonytalan, hogy folytathatja-e Kreisz Erzsébet a munkáját az iskola élén – írta a Jelen. Pedig ő volt az egyetlen pályázó, támogatta az iskola, a szülői közösség és a tankerület is. A szülői közösség 90 százalékos többséggel azt is megszavazta, hogy az iskolát vegye át kezelésébe az SNNÖ. A kezdeményezés mellé állt az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője is, aki rendszeresen a Fidesz mellett szavaz – Ritter Imre megszavazta a pedofília büntetését szorgalmazó, a módosítással azonban végül melegellenessé tett törvényt is –, ám a kormányzat mégis elutasította a helyi közösség kérését.

Nemzetközi előírásoknak is megfelelő 1700 fős stadiont és regionális utánpótlásközpontot álmodtak Szigetszentmiklósra, a 3,5 milliárdos beruházás azonban magával rántotta a százéves klubot. Hiába költöttek el több mint egymilliárd forint taót, az építkezés évek óta áll, az NB II.-t is megjárt csapat feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt. Jó eséllyel az állam fogja befejezni a létesítményt, de ha így is lesz, nem tudni, ki fog benne focizni. Tanulságos történet a taorendszer árnyoldalairól.