K-Monitor Adatbázis

Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.

Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné.

Lassan libben fel Mészáros Lőrinc több tízmilliárdos kistafírozásáról az állami fátyol. Mager Andrea majd félmilliós költségtérítést kér az MSZP-elnöktől.

A honvédelem gazdasági hivatal a régi orosz helikopterek elavulásával magyarázza a vételt, de gyanús, hogy a Franciaországból rendelt gépekkel a kormány félrenézést is vásárolt Paks 2 miatt. Ha nem mondták le korábbi beszerzésüket, már több mint 30 helikopternél tarthatunk.

Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja szerint a magyar kormány a német származású Klaus Mangold üzletember segítségével fizetett le brüsszeli döntéshozókat, hogy az ügyben indított kötelezettségszegési eljárást megszüntessék.

Várhatóan nem árasztanak el bennünket a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos titkosított szerződések az Európai Bizottság (EB) döntése nyomán, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzet szombati számában Jávor Benedekre, a PM európai parlamenti képviselőjére hivatkozva azt írta: az EB döntése értelmében az uniós jogrenddel ellentétes, hogy a magyar atomtörvény a bővítéssel kapcsolatos összes szerződést titkosítja.

Az Európai Bizottság és a kormány egyeztetésének eredményeként a jövőben nem lehet általánosságban titkosítani a paksi erőmű bővítéséről szóló adatokat - mondta pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője.

A kormány azt akarja elérni, hogy minden adatigénylést megtiltson a paksi beruházással kapcsolatban, de Péterfalvi Attila is azt mondja, hogy ez abszurdum, szégyen, hogy ez a javaslat az Országház elé kerülhetett – ezt Szél Bernadett mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Folyamatosan tárgyal a kormány Brüsszellel, mondta.

Kovács Zoltán csak egy nyilatkozatot olvasott fel, kérdésekre nem válaszolt, mert minden titkos, de állítólag intenzív tárgyalások folynak, a Financial Times információi pedig hamisak.