K-Monitor Adatbázis

Támogatás, hitel, infrastruktúra-fejlesztés: bőven kijutott a jóból a csornai napelemgyárnak, mostanra mégis a helyi önkormányzat szerint is bezárhatja kapuit. Miközben a dolgozók elmaradt járandóságukra várnak, Polt Péter egy képviselői kérdést a nyomozó hatóságnak továbbított, de más vizsgálatok is jöhetnek az ügyben. A gyárhoz vezető magánút Közpénztemetőre átnevezését napirendre sem vették, korábban az ügyvezető édesanyjának nevét kapta.

Gondosan felépített kormányhű hálózat igyekszik blokkolni a környezetvédelemben mértékadó szakértői és civil hangokat, és próbál megágyazni az orbáni iparpolitikának.

„Nem gondolunk semmit, nem nyilatkozunk” – ennyivel intézte el érdeklődésünket a csornai projekt mögött álló, vastagon kitömött cég, amelynek még az előtt támadtak fizetési gondjai, hogy a gyártás igazán beindult volna. De valaki így is keres majd rajta, a NER nagyragadozói készenlétben állnak.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Akár családi ebédnél is előkerülhetett a magyarországi földgáztárolásról most nyilvánosságra került, 20 milliárd forintos üzlet. Az eladó ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank, ami Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozik. A vevő a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ), aminek a vezérigazgatója Bártfai Béla, a miniszter férje.

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Az Erdoğan–Orbán-tengely közepén elhelyezkedő Adnan Polat török csúcsgazdagok felvonulási területévé tette Magyarországot: ő és társai immár 25 itteni érdekeltséget ellenőriznek – de ez csak a kezdet. Az isztambuli hódítók gigantikus napelempark-hálózatához ugyanaz a csapat hajtja fel a területeket, amely Tiborcz István bizalmasait is kiszolgálja. De miért engedi át a kormány külföldieknek a szoláripar tekintélyes hányadát, ha ez a stratégiai ágazat egyébként nemzeti vagy klasszikus versenypiaci keretek között is „elketyegne”?

Kiszállt a kormány egyik bankja, az Eximbank a csornai napelemgyár négy éve húzódó beruházásából. De ez nem azt jelenti, hogy megszűnt az állami hátszél.

Nagyon úgy tűnik, hogy jó kapcsolatokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki egyáltalán elindulhasson a naperőműves beruházásokat támogató uniós pályázaton.

A választások előtt egy hónappal furcsa közjáték zajlott le az egyik uniós pályázat körül. Egy korábban már felfüggesztett programot hirtelen újra megnyitottak, de csak egy napra. Az uniós tendereket árgus szemmel figyelő pályázatíró tanácsadócégek is meglepődve tapasztalták, hogy március 9-én hirtelen ismét elérhetővé vált a KKV Energiahitel nevű pályázat, ahol lényegében naperőműves beruházásra lehetett „ingyen” hitelre pályázni.