K-Monitor Adatbázis

Támogatás, hitel, infrastruktúra-fejlesztés: bőven kijutott a jóból a csornai napelemgyárnak, mostanra mégis a helyi önkormányzat szerint is bezárhatja kapuit. Miközben a dolgozók elmaradt járandóságukra várnak, Polt Péter egy képviselői kérdést a nyomozó hatóságnak továbbított, de más vizsgálatok is jöhetnek az ügyben. A gyárhoz vezető magánút Közpénztemetőre átnevezését napirendre sem vették, korábban az ügyvezető édesanyjának nevét kapta.

Az energiapiac nem rövid távú, hanem hosszú, de legalábbis középtávú gondolkodást kíván. Most azonban, ahogy egy energetikai szakember a Telexnek fogalmazott, azt látják, amit a römiben és a bridzsben is tiltanak a szabályok: a kormány néha letesz egy kártyalapot az asztalra, valahová elkötelezi magát, és amikor már a többiek valahogy reagáltak, visszavenné a lapot, módosítaná a döntését. Szakemberek szerint ezt tette most egy új, megújuló erőművekre vonatkozó rendelettel is.

Palkovics László tavaly június 24-ére fontos megbeszélést hívott össze a paksi atomerőmű épületébe. A téma az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paks I. felújításának kérdése volt, vagyis az, hogy a blokkokat ne kelljen bezárni a 2030-as években. Az akkor még a technológiai és ipari miniszteri posztot betöltő Palkovics a téma megvitatására körülbelül egy tucat befolyásos szakembert hívott meg. Köztük Paks I. különböző vezetőit, de jelen volt például a nukleáris engedélyezéseket végző Országos Atomenergia Hivatal képviselője is.

Egyik lábáról a másikra állt, és nem tudta, a kezeit zsebre tegye, vagy inkább maga előtt összekulcsolja, esetleg a zakója aljába kapaszkodjon, ezért hol ezt csinálta, hol azt Völner Pál volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár a Fővárosi Törvényszékre, ahol kedden az ő meghallgatásával folytatódott az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per.

Somlai Bálint cége, a Raw-csoport – nem először – hatalmas megbízást nyert el a Magyar Nemzeti Banktól. Somlai magánszemélyként és cégén keresztül is kifogásolta az erről szóló cikkünket, mondván azt sejtettük, hogy a tendergyőzelmének volt köze ahhoz, hogy Somlai Bálint és Matolcsy Ádám barátok, üzlettársak. A Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kimondta: a Telex korrekten tájékoztatott.

Jól keresett az elmúlt években a paksi atomerőmű bővítésén a Fidesz paksi szervezetének korábbi elnöke, a település egyik ismert vállalkozója, Kovács Sándor. Cégeivel a beruházás orosz kivitelezője, a Roszatom eddig több mint egymilliárd forint értékben kötött szerződéseket, többnyire ingatlanok bérbeadásáról.

A debreceni gázbeszerezés nemcsak azért érdekes, mert a város más településekhez képest olcsóbban jutott fűtőanyaghoz az MVM Next cégen keresztül. Az is figyelemre méltó, hogy a látszatversenynek tűnő gázbeszerzésre kiírt tenderen összesen két cég indult, a nyertes mellett a másik vállalat az eddig CBA-élelmiszerboltok üzemeltetésével foglalkozó Puerta Nánás Kft., amelynek egyáltalán nincs is gázkereskedői engedélye, ráadásul irreálisan magas árat adott.

„Teljesen kizárt”, hogy a Hanhikivi atomerőmű, amelyet a Roszatom épített volna, megkapja az építési engedélyt – jelentette ki Mika Lintilä, Finnország gazdasági minisztere szerdán. A magyar hatóság nem hivatalos információk szerint részint a finn engedélyre várt, hogy zöld utat adjon a két új paksi blokknak, de úgy fest, ez már soha nem fog megérkezni. Mika Lintilä azzal indokolta a kormány döntését, hogy nem lehet olyan cégre bízni a projektet, amely megsértette a nemzetközi jogot. A két új magyar blokk előkészületi munkáira az állam már elköltött 300 milliárd forintot, de a háborús helyzet könnyen fajulhat odáig, hogy a nukleáris technológia területe is szankciók alá kerül, illetve hogy nem lesz jó ötlet biztonságpolitikai szempontból a Roszatommal együttműködni.

Két részletben hárommilliárd forintnyi támogatást kapott a projekt, mégsem találta a kiépült mosonmagyaróvári geotermikus rendszert Hadházy Ákos parlamenti képviselő. Mindössze „fúrtak egy lyukat a meleg víznek és egy másikat, ahová visszasajtolnák” – közölte. A város 2019-ben 20 éves szerződést kötött a beruházóval: a polgármester úgy tudja, az eredménytelen közbeszerzés miatt késhet a projekt befejezése, és a cég is ezt közölte.

Távozik posztjáról Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója, az egyik legismertebb hazai energetikai szakember. Utódja Czepek Gábor jogász a szakmán kívülről érkezik. Mindez rosszkor jött, mert az áram és a gáz ára az egekben, az MVM egyre nehezebben kezeli a rezsicsökkentett hatósági árat, most nagyon kéne a céghez a szakmaiság.