Órákon keresztül faggatták a bíróságon azt a kormányhivatali tisztségviselőt, akit a vád szerint Schadl György kivitelezője félmillióval kent meg. P. Béla egy ponton elismerte, egy ponton a Schadl nyaralóját építő kivitelező félrevonta és jelezte: „nagyon szeretnék kifejezni nekik hálájukat”, de ő a váddal szemben azt állítja, hogy pénzt nem kapott.
A magyar állam szűk 7 ezer euróért szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására létrehozott projektcégben, de ennél minden bizonnyal nagyobb szerepet vállalna, mert a projektcég felügyelőbizottságába beült a Nemzeti Tőkeholding egyik igazgatója. A többségi tulajdonos a Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter által gründolt, jelenleg egy magántőkealap által tulajdonolt Magyar Vagon-csoport, amelybe a kormány a MÁV járműgyártó és -javító kapacitásait privatizálta, és amelynek még 500 kocsit kell leszállítania az oroszokkal közösen elkezdett egyiptomi megrendelésből. Madrid az Orbán-kormány oroszbarátsága miatt nem akarja engedélyezni a stratégiai vállalatnak számító Talgo felvásárlását.
Felgyorsulhattak az események Rákosrendezőn, mert hirtelen nagyon sürgőssé vált a mini-Dubaj területének kiürítése. Nagyon sok bérlőnek olyan rövid határidővel mondta fel a MÁV a szerződését, ami a vállalkozásuk működését is ellehetetleníti.
Ráadásul másfél hónappal hamarabb elkezdték felhalmozni a területen a veszélyes hulladékot, minthogy arra engedélyt kaptak.
A kárvallottak szerint az Orbán-kormány mindent módszeresen csinál, semmit sem bíz a véletlenre. Az osztrák Európa-miniszter szerint az önkény egészen nagy holdingokat is sújt.
Hogyan lehet egy szánkózódombnak vízjogi létesítési engedélye? A helyi polgármester szerint simán. Az ügyben nyomozást lefolytató vármegyei rendőrkapitányság is arra jutott, hogy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adott ki a szánkózódombra vízjogi létesítési engedélyt. Tették mindezt úgy, hogy a birtokunkba jutott dokumentumok szerint a katasztrófavédelem cáfolja, hogy valaha is adtak volna ilyen engedélyt egy dombra, hiszen egy domb nem vízi létesítmény. Ráadásul a kormányhivatal szerint sincs se építési, se fennmaradási engedélye a kömpöci szánkózódombnak. De akkor hogyan épülhetett meg uniós pénzből, és hogyan állhat a mai napig? A hétszáz fős falu polgármestere szerint semmi takargatnivalója nincs. Az ügyben korábban lezárult nyomozás nemrég újraindult, immár budapesti hatáskörben. Kacifántos történet hivatali félrenézésekről és arról, hogy úgy tűnik, sokszor még a hatóságok sem tudják, merre van az arra.
A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.
Az engedély továbbra is 77 hektárra szól, miközben a projekt frissített közbeszerzése már csak 47-re, és sokkal kevesebb épülettel.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal újból, harmadszor is kiadta a Fertő tavi óriásberuházás környezetvédelmi engedélyét. Az előző két engedély ügyében mindkétszer bíróságon veszített a kormányhivatal, legutóbb szeptemberben. Akkor a bíróság kimondta, hogy a hatóság „csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.”
